Bakabánya
Bakabánya
Bakabánya, tót nagyközség, 715 házzal és 3318 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal, kik között sok a magyar is; vasúti állomása Léván, postája és távírója helyben van. A vármegye legrégibb helységei közé tartozik; a korábbi századokban fontos szerepet játszott és hosszú időkön át szabad királyi város volt. Neve különféle alakban fordul elő az oklevelekben, így Pukancz, Pukanecz, Németbaka elnevezéssel. Első említését már 1075-ben, a garammelléki Szent-Benedek rend alapítólevelében találjuk, a melyben Villa Baka néven fordúl elő. 1321-ben Róbert Károly bánya-szabadalmakat adott a községnek és ettől fogva a jelentősége mindegyre emelkedik. A XVI. és XVII. századokban Bakabánya állandó középpontja volt a török támadásoknak; a szomszéd bányavárosok előbástyájaként, az 1569., 1578., 1647. és 1655. évek országgyűlései kőfallal való megerősítését rendelték el, 1659-ben pedig ötven lovas és ötven gyalogosból álló őrséget helyeztek el benne a lakossgá védelmére. Hanem a török ennek ellenére is többízben birtokába kerítette, lakosságát lemészárolta, kifosztotta, különösen 1664-ben. A szünetlen harczokban részben kipusztult helységet a szomszéd falvakból ideköltözött tótok népesítették be újra, a kik a szünetelő bányászatnak új lendületet adtak. Bakabánya, mely már Nagy Lajos alatt a hét bányaváros között szerepel, I. Lipót királytól 1686-ban ujabb megerősítést nyert városi jogaira; az ekkor nyert czímeres pecséten a következő fölirat olvasható: »Sigill: L. ac. R. Montanae Civitatis Bakabanya Anno 1686«. A község levelesládájában ma is őrzik a következő okleveleket: Róbert Károly eredeti adománylevelét 1321-ből, Ulászlónak 1496-ban az adók tárgyában kelt iratát, Ferdinándnak 1547-ben kiadott vásárszabadalmát, továbbá II. Miksának 1565-ben Dobó István részére adott szabadalomlevelét és III. Ferdinándnak 1647-ből való vásárengedélyét. Bakabánya község róm. kath. temploma a vármegyebeli gothikus építészet egyik legszebb maradványa; építésének idejéről eltérők a meghatározások, némelyek szerint az alapja XIII. századbeli, számol jel azonban arra mutat, hogy a felépítmény a XVI. századból való. Thurzó Sándor a templomot erős kőfallal vette körül; a kathedrea lépcsőire leány alakja volt festve, ezzel a felirattal: »Margaretha virgo aedificavit ecclesiam hanc 1506«. A torony csak 1864-ben épült hozzá. a templom kincsei között őriznek egy Mátyás korabeli misekönyvet és egy »Summa sancti Thome« gyüjteményt 1484-ből. Az ág. h. ev. hivek temploma 1784-ben épűlt. A község hajdan jövedelmező bányái kiürültek és így a bányászat szünetel. Bakabánya azonban jelenleg is a vármegye fontosabb pontjai közé tartozik; van itt több iparegyesület, erdőgondnokság és Szluka Sándornak tégla- és cserépgyára.
