Hontbesenyőd.
Hontbesenyőd.
Hontbesenyőd, azelőtt Pecsenicz, tót kisközség, 72 házzal és 345 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása Léva, postája és távirója Bát. A sági prépostság ősi birtoka volt, a miről már a XIII. században oklevél emlékezik meg. a török hódoltság korában, a sági prépostság többi jószágaival egyetemben, ez a falu is az ozmánok hatalma alá került és 1685-ig maradt török kézen. A mikor I. Lipót király az ellenségtől visszahódított birtokokat a hívei között újra fölosztotta, Besenyőd falut a jezsuiták kapták, a kiket közel egy századon át uralt a falu. Mária Terézia királynő, 1776-ban, az akkor alapított beszterczebányai püspökségnek adta Besenyődöt. Most a beszterczebányai káptalané a birtok. A jezsuiták emlékét őrzi egy régi kolostor-épület. A falu róm. kath. 47temploma a husziták idejében épült. 1887-ben az egész községet tűzvész hamvasztotta el. Hontbesenyőd határán át római út vezet, melynek alapja égetett kő. A község lakói fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn.
