Kormosó.
Kormosó.
Kormosó, tót kisközség, 81 házzal és 386 ág. ev. valású lakossal; vasúti állomása és távirója Németiben, postája Berencsfalun van. A Hunt nemzetség ősi birtoka volt, melynek 1266-ban eszközölt határjárásáról emlékeznek meg az oklevelek. A falu, a litvai vár tartozékaként, 1342-ben, Korompsou alakban szerepel az oklevelekben. Innen vette nevét a Kormosói család, melynek ősei, Fülöp és testvérei, 1317-ben vásároltak itt birtokot. A XVI. században Werbőczy Istvánnak szolgált a helység; később a csábrági vár tartozékaként, ennek sorsában osztozott. Illésházy István nádor feleségül vévén Csábrág asszonyát, Krusics János 54özvegyét, Pálfi Katalint, e házassággal megszerezte Kormosó falut. Illésházyról a birtok Joó Jánosra és nejére, Balassa Borbálára szállott. Balassa Borbála révén a harmadik férje, Koháry Péter lépett az örökségbe és tőle a mai birtokos herczeg Koháry-Coburg család örökölte. Kormosó község közelében terült el hajdan a Duhapula nevű falú, mely 1342-ben a litvai vár tartozéka volt, azóta azonban nyomtalanúl elpusztult. Kormosó határában van a Dóra gőzfürész-telep, továbbá a Teplicske és Zsarnószeg puszták.
