Litva.
Litva.
Litva, azelőtt Litava, tót kisközség 95 házzal és 753 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Korponán, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. Litva, melynek első ura a Hunt-Pázmány nemzetség bozóki családága 56volt, már a bozóki prépostság 1135-ben kelt alapítólevelében Villa Lythva alakban szerepel. Későbbi oklevél szerint bizonyos Zaka nevű birtokos két ekényi földet és kilencz jobbágyot ajándékozott a rendnek. A Litvai-család, mely ettől a helységtől vette nevét, a XIII. században szintén részes volt a birtokban. A litvai várról, Castrum Litua alakban, elsőízben 1307-ben van okleveles megemlékezés. A sági konvent 1338-ból való oklevele szerint István fiai, Tamás és György, litvai birtokuk egy részét hetven márkáért eladják Demeter fiainak, András, Dacsó és Loránt palahatai földesuraknak. A község nevét a XIV. században a következő változatokban találjuk: Lithwa, Lethwa, Lithavafeude. A bozóki prémontreieket a XVI. század derekáig senki sem háborgatta a birtokukban, akkor azonban Balassa Zsigmond kiűzte onnan a szerzeteseket és a birtokot erőszakkal elfoglalta. Később az evangélikus Fánchy család lett a birtok ura, mely család a litvaiakat áttérítette; a mikor azonban, 1658 körül, Szelepcsényi érsek, majd pedig a jezsuiták lettek a birtokosok, a lakosság ismét visszatért a katholikus hitre. A Thököli- és később a Rákóczi-féle harczokat Litva is végig szenvedte. A bozóki prépostság többi jószágaival egyetemben, a litvai birtok is szerepelt abban a két századon át húzódott pörben, melyet a jezsuiták a nagyszombati papnevelő-intézet ellen folytattak, és a mely csak a múlt században nyert befejezést. A birtok jelenleg a Szent-Istvánról nevezett bozóki prépostság tulajdona. A falubeli régi templom alapja állítólag 1168-ból való és állítólag ennek a régi templomnak a szentélyét használták fel az 1788-ban átalakított mai templom sekrestyéjéül. A templom tornyát 1851-ben építették. Más verzió szerint a tatárok elől menekülő Béla király Litva mellett üdítő patakra talált, a mely mellett megpihenvén, ennek emlékére alapította az itteni ősi templomot. A nép ezt a forrást ma is Béla patakjának nevezi. Litva községhez tartozik a Peres-puszta, mely kétségkívül a hosszú időn át húzódott egyházi pörtől nyerte az elnevezését.
