Márianosztra.
Márianosztra.
Márianosztra, tóttal vegyes magyar kisközség, 217 házzal és az országos fegyházzal együtt 1548 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Szob, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. A XIII. század óta ismerjük. 1262-ben Nostre néven szerepel egy oklevélben. I. Lajos király, 1352-ben remete szent Pál szerzetesei számára és a szent szűz tiszteltére itt kolostort alapított. A márianosztrai pálosokról számos adomány gondoskodott. Lajos király és Erzsébet királyné, 1382-ben a kolostornak ajándékozták Szob község adóját, Hunyady János kormányzó pedig 1453-ban telket adott a pálosoknak Szobon. A szerzet tagjai közel két évszázadon át maradtak meg a kolostorban. A mohácsi vész után, 1526-ban, a Budára és Esztergom vidékére rontott török hadak rablásainak hirére, a márianosztrai szerzetesek fegyvert fogtak és a korona védelmére Visegrádra siettek, a hol hősiesen küzdöttek. A mikor azonban Esztergom, Vácz és Nógrád török kézre jutott, a nosztrai szerzetesekre is ránehezedett az ozmán hatalom és a rend tagjainak menekülniök kellett. a kolostornak és a pálosok itteni javainak, az 1570–1580 években, a gróf Forgách-család lett a zálogbirtokosa, de a templom és a szerzet egykori háza 1712-ig megrongált állapotban maradt. Széchenyi György érsek közbenjárására azonban a pálosok újra visszatérhettek ősi fészkökbe és a Rákóczi-féle szabadságharcz lezajlása után, Kurpesz Pál perjel ismét helyreállíttatta a kolostort és templomot. A Batthyány-féle vizitáczió, 1779-ben, már 24 szerzetest, tíz ujonczot és 12 szolgáló barátot talál a kolostorban. Ezt a vizitácziót azonban már nem sokkal élte túl a rendház, mert 1785-ben, II. József császár rendeletére, a pálosokat elűzték, levéltárukat a falu végén fölégették és birtokaikat a vallásalaphoz csatolták. A pálosok üresen maradt kolostorában ápolták az 1809. évi győri csata sebesültjeit, a sebeikben elhaltak emlékére pedig a vármegye itt, 1836-ban fából készült emlékoszlopot emelt, a mely azóta elkorhadt. Az igazságügyi kormány, 1858-ban, a kolostor épületét kibővítette és női fegyencz-teleppé alakíttatta át, a Paulai szent Vincze rendi apáczák felügyeletére bízván az ide telepített elitélteket. A fegyintézet viszonyait a törvénykezésről szóló fejezetben ismertetjük. az intézet pecsétjében kereszt alatt ez 58a két szó olvasható: Spes Mea. A körirata pedig: Puella Charitas. A község határában Nagy Lajos királynak nevezetes vadaskertje volt, melynek helyét századokkal később is olasz kertnek nevezték. Ma a vallásalapnak van itt nagyobb birtoka.
Márianosztra.
