Németi.
Németi.
Németi, tót kisközség, 114 házzal és 618 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomás, posta és táviró helyben van. Körjegyzőségi székhely. A község a mult század elején még mezőváros volt és a vármegye történetében jelentősebb szerephez jutott. Hajdan Nempthy volt a neve és Thóti faluval együtt szerepelt; a XVI. században a bányavidéki németek Buirdorf – Bajerdorfnak (Bajorfalunak) nevezték. Már 1256-ban királyi birtok volt; ez évben IV. Béla király a csábrági és devicsei vendégeknek földet adott itt, kiket Detre zólyomi és szepesi ispán iktatott a birtokba. Másik okleveles följegyzése 1281-ből való, s ez elmondja, hogy IV. László király Erdő comestől pejlovat vásárolt és annak vételára fejében kétszáz márka erejéig elzálogosította a zólyomi uradalomhoz tartozó Nempti falut. 1286-ban IV. László király a községet Pál mester veszprémi prépostnak ajándékozta, római követsége jutalmául; Pál prépost azonban később lemondott e birtokról, mire III. Endre király, koronáztatása emlékére az esztergomi káptalannak adományozta, 1292-ben az esztergomi káptalan egyezséget kötött itteni német és tót jobbágyaival; e szerződés szerint a káptalan minden jobbágyának hatvan hold szántóföldet ad, a jobbágy pedig évenként egy ferto finom ezüstöt, két kövér tyukot, két kappant, két fehér kenyeret, két szapu zabot, azonkivül a községtestület évenként egy marhát tartozik fizetni; a jobbágyok pedig kötelesek a király és királyné adóját denárokban és élelemben leróni. E szerződés arról is intézkedik, hogy a gyermektelen jobbágy tetszés szerint hagyhatja vagyonát bárkire; a peres ügyekben saját választott birája itélkezik, csak a bűnügyek elbirálása tartozik a földesurra. 1297-ben Erdő comes az esztergomi káptalan javára lemondott arról a zálogjogáról, melyet IV. László királytól a paripájáért nyert; ettől fogva a jelenkorig az esztergomi káptalan megtartotta e birtokát. A XV. században a Dacsó családnak is volt itt része, a mint ezt 1423-ban Terbelédi Leusták özvegyének, Dacsó Erzsébetnek, egyezségi oklevele tanúsítja. A későbbi századok viharából Németi község is kivette a részét; szenvedett a török zsarolásoktól és pusztult a pestis csapásai alatt. A török hódoltság korában följegyezték, hogy Rákóczy Mátyásnak török rabságból való kiváltására a község száz aranyat és 300 forintot kölcsönzött. A káptalan 1729-ben hat vásár tartására nyert szabadalmat a község számára; mivel azonban a vásárokat csak kevesen látogatták, nehogy vásárjogukat elveszítsék, a káptalan meghagyta jobbágyainak, hogy szinleges vásárt rendezzenek és kiállítsák marháikat, mint az vásárkor szokásos. A mult század elején Németi még mindig mezővárosként szerepelt. Ezidőszerint a faluban, az esztergomi káptalanon kivül, még idősb Holczer Jánosnak van nagyobb birtoka. A községbeli róm. kath. templom az egykorú oklevelek tanúsága szerint 1225-ben már fennállott és 1300-tól a plébánosok nevei is ismeretesek. Németi határában fekszenek a Balázsovkrizs és Zalistyia puszták.
