Visk.
Visk.
Visk, ipolymenti magyar kisközség, 157 házzal és 970 róm. kath. valású lakossal; vasúti-, táviró- és postaállomás helyben van. Ősrégi települt hely, a mit a község határában kiásott kőkorszakbeli eszközök, edények és más emberi nyomok bizonyítanak. A falu nevére való hivatkozást 1156-ban találunk, továbbá 1234-ben abban az oklevélben, melylyel Viski Jakab mestert Kemenczére küldték az érsek határperének megvizsgálására. 1256-ban Mochurka fia, Viski Péter, honti várnagy, e falubeli négy ekényi földjét elcserélte más birtokkal. 1296-ban III. Endre király a birtokot a Csák nemzetségbeli Csák fia Jánonak adományozta, mely adományt 1303-ban Venczel király is megerősített. A XIV. században Visc jelentékeny község lehetett már, a mint azt a pápai tizedszedők jegyzéke mutatja. Annak a századnak az elején, 1303–1312. táján épülhetett Visk vára, a melyet Károly király, 1312-ben, a rozgonyi csata után ostrom alá vett, de nem sok sikerrel. Ennek a várnak kevés szerep jutott a későbbi korokban, mert az oklevelek vajmi keveset jegyeztek fel róla. 1347-ben a Kacsics nemzetségbeli Konya Miklós tárnokmester neje Erzsébet, Harsendorfer Wolfing leánya, nyerte a birtokot hozományul. Az újabb korban a herczeg Koháry-család, majd a gróf Forgách, utóbb a gróf Esterházy-családok szereztek itt birtokot; jelenleg pedig gróf Breuner örököseinek van nagyobb birtokuk. Két kastélyt találunk a faluban; a régebbit a Koháryak építették, az újabbat gróf Esterházy János; mind a kettő most a Breuner örökösöké. 1753-ban itt tartotta a vármegye közgyűléseit. Visk határában vannak a Kisváros, Őrhegy és Ujmajor nevű majorok.
