Zsibritó.
Zsibritó.
Zsibritó, tót kisközség, 53 házzal és 407 ág. ev. vallású lakossal; vasúti állomása Selmeczbányán, postája és távirója Szentantalon van. A Hunt nemzetség ősi birtoka, melynek már 1266-ban végbement határjárásról szólnak a följegyzések. A litvai vár tartozékaként, 1342-ben, Sebrethfolua alakban szerepel a neve. Később a szitnyai uradalomba olvadt és annak sorsában osztozott. az újabb korban, a Koháryak után, a herczeg Coburgok szerezték meg és jelenleg is az övék. A falu határában régi katholikus templom romjai láthatók, melyet a község hajdan katholikus hivei Mátyás király korában építettek, mint azt a mult századi canonica visitatio följegyzi; ez a templom a mult század derekán dőlt romba. Az ágostai evangelikus templomot 1838-ban építették. Zsibritó köszéghez tartozik a Ráczgyelja erdőőrlak.
(Források: Monumenta Vaticana Hungariae. – Gróf Teleki József: A Hunyadiak kora. – Fényes Elek: Magyarország statisztikai és geografiai földrajza. – Gyürky Antal: 54 év Hont vármegye történetéből. – Palugyai Imre: Békés, Csanád és Hont vármegyék leirása. – Hőke Lajos kéziratban maradt mongorafiája. – Hont vármegye és Selmeczbánya város levéltára, valamint a helyszinen gyüjtött adatok. – Matunák Mihály adatai.)
