Nevezetesebb gazdaságok
Nevezetesebb gazdaságok
A vármegye területén levő nevezetesebb gazdaságok leírását az alábbiakban adjuk:
Alsózsemberi gazdaság. Schrank Salamon tulajdona. Területe 1040 m. hold. Ezenkivül Komárom megyében. Norfolki rendszer, főképp búza-, rozs-, árpa- és zab-, továbbá vörös lóhere-, bükköny-, nyulszapuka- és takarmányrépa-termeléssel. Nyugati fajta szarvasmarhatenyésztés. Juhállomány: német fajta. Az erdők főképp cser-, tölgy- és gyertyánfából állnak és tűzi-, valamint gazdasági szerszámfát szolgáltatnak. Az uradalom kiváló gyümölcsészettel rendelkezik, mely főképp almát, körtét, diót és szilvát termel. A munkaerőt helyben szerzi be. Átlagos napszámbérek: férfiaknák 80 fill. –1 korona 50 fill, nőknél 60 fill. – 1 korona. Átlagos földhaszonbér kicsinyben 25 korona, nagyban 15–20 korona.
Bozóki uradalom. Az esztergomi papnövelde tulajdona. Területe: 8567 kat. hold. Hozzátartozik: Bozók, Bozókalsók, Terpény, Litva, Kecskevarbók, Csákvár, Unyad, Alsólegénd, Felsőlegénd, Szénavár, Alsóbágyon, Felsőbányon, Szelencz, Magasmajtény, Bozóklehotka, Alsórakoncza. Ezenkivül Nyitra, Esztergom és Abauj vármegyében belterjes váltógazdaság, melynek főterményei: búza, rozs, árpa, zab, maglóher és borsó. Szarvasmarhatenyésztés: vöröstarka korponai tájfajta. Lótenyésztés kisebb mértékben. Rambouillet-juhok tenyésztése. az uradalom nagyobb erdőterülettel rendelkezik, mely főképp bükk, cser, gyertyán és tölgyállományt tartalmaz. Üzemrendszer a 60–100 éves forda. A fát főképpen vasúti talpfa, telegráfpózna és szőlőkaró, részben pedig tűzifaként értékesítik. az uradalom jelentékeny gyümölcstermeléssel is foglalkozik; főképpen szilvát és almát termelvén. Szénaváron, Litván és Bozókon egy-egy 2 pár kővel parasztőrlésre berendezett, Unyadon pedig egy hengerrel finom őrlésre berendezett vízimalom képviselik a mezőgazdasági ipart. A munkáskezek szerzése az amerikai kivándorlás következtében nehéz. A földhaszonbér kicsinyben 10–12 korona, nagyban pedig 5–8 korona.
Dacsókeszii gazdaság. Hell Jenő tulajdona. Területe 1100 m. hold. ebből 300 hold erdő. nyolczas vetésforgó szerint kezelt gazdaság, melynek főtermékét a gabonafélék 148teszik, 12 igásökör; kisebb tejgazdaság, sertés- és juhtenyésztés (600 db.). A gazdaság piacza Balassagyarmat. Az erdőt a szükséghez mérten vágják. Átlagos napszámbér férfiaknál 1–2 korona, nőknél 80 fillértől 1.60 koronáig. A földhaszonbér 10–20 korona között váltakozik.
Deméndi gazdaság. Jancsó Kálmán tulajdona. Területe 800 m. hold. Szabad váltógazdaság, melyben főképp lóherét, luczernát, baltaczimet és répamagot termelnek; emellett nagyobb kiterjedésű máktermelés is van. Szarvasmarhatenyésztés: fehér erdélyi és vöröstarka. Bergshirei és mangalicza keresztezésű sertéstenyésztés. A gazdaságban nagyobb tyúkászat van, minek következtében nagy mennyiségben árúsít tojást. Eladási piacza főképp Bécs. Gazdasági gépek közül gőzcséplővel és sorvetőgéppel rendelkezik. A férfi napszám 80 fillér és 5 korona, a női napszám 60 fillér és 2 korona közt váltakozik. az átlagos földhaszonbér 15 korona.
Deméndi gazdaság. Özv. Paczolay Jánosné és özv. Szabadhegyi Zoltánné tulajdona. Területe 720 kat. hold. Szabad gazdaság, főképp búza-, rozs- és árpatermeléssel és csekély lóállománynyal. Fehér és tarka, továbbá siementhali szarvasmarhatenyésztés. Juhtenyészet 300 drb. Szerb sertéstenyésztés. 70 méhcsaládból álló méhészet. Napszámbérek férfiaknál 1–3 korona, nőknél 80 fill. – 2 korona között.
Deméndi gazdaság. Toldy Zsigmond tulajdona. Területe 796 kat. hold. Üzemrendszer: hatos vetőforgó. Főtermények: búza, árpa, rozs, lóhere, luczerna, bükköny, kukoricza és burgonya. Ezenkivül a gazdaság czukorrépát is termel. Lótenyésztés: angol félvér; szarvasmarhatenyésztés. Különböző fajta 600 drb. juh. Bergshirei sertések. Méhészet 24 kaptár. Vadászat őzre, nyúlra, fogolyra és fáczánra. Az erdők húsz éves forda szerint kezeltetnek. Mezőgazdasági gépek: gőzcséplőgarnitura és sorvetőgép. Átlagos munkabérek: férfiaknál 60 fillér – 2.40 kor., nőknél 50 fillér – 1.80 korona. Az átlagos haszonbér 15 korona.
Drégelypalánki uradalom. Az esztergomi érsekség tulajdona. Javadalmas: Magyarország herczegprimása. Hozzátartozik: Bajta, Bernecze, Börzsöny, Drégelypalánk, Füzesgyarmat, Garamkövesd, Hidvégh, Hont, Kemencze, Kisölved, Leléd, Szalka, Szalkaszekeresd és Szete. Az uradalom 20.462.8 kat. holdnyi kiterjedésű. Ezenkivül Esztergom, Komárom, Bars, Nógrád, Trencsén, Nyitra és Pozsony vármegyékben. Hetes vetésforgó szerint kezel belterjes gazdaság. Főterményét a gabonaneműek képezik, emellett takarmányféléket és kapásnövényeket termel. Nagyobb területet foglal el a czukorrépatermelés és Kemenczén a dohánytermelés. A lóállomány muraközi fajta, a szarvasmarhaállomány magyar. Van nagyobb Rambouillet-juhtenyésztés is. A nagyobb kiterjedésű erdőségek 80 éves forda szerint kezeltetnek, a sarjerdő 40 éves forda szerint. Az erdőállomány főképp tölgy, bükk és cser, kisebb mennyiségben előfordul a gyertyán és akácz. Átlagos napszámbér férfiaknál 2 korona, nőknél 1.20 korona.
Egyházasnényei gazdaság. Róth Gyula tulajdona. 900 magy. hold. Főképp a gabonatermelésre helyez súlyt, melyből nagyobb mennyiségben termel búzát, árpát, rozsot és zabot, 10 igáslóval és 2 urasági lóval rendelkezik. Jármosökrei magyar fajták; a szarvasmarhatenyésztés siementhali. A gazdaság a munkaerőt a környéken szerzi be. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 1 korona – 1 korona 20 fillér, nőknél 80–90 fillér. Átlagos földhaszonbér 15–20 korona.
Egyházmaróti gazdaság. Bartakovics Ágost örököseinek tulajdona. Kiterjedése 1000 m. hold. Főterményei búza, árpa, rozs, továbbá a takarmányneműek közül vörös lóhere és luczerna. Üzemrendszere a hatos vetésforgó. Jelentékeny nyugati fajta szarvasmarhatenyésztés, napi 200 liter tejtermeléssel, melyet nagyrészben vajnyerésre fordítanak és a Magyar Mezőgazdák Vásárcsarnokellátó Szövetkezete útján értékesítenek. Lótenyésztés félvér és telivér angol.
Felsőfegyverneki gazdaság. Szulyovszky Aurél tulajdona. Területe 800 hold. Ezenkivül Bars vármegyében belterjes gazdaság, főképp búza-, rozs-, árpa- és zab-, továbbá tengeri- és takarmányrépa-termeléssel. Czukorrépatermelés, melyet az oroszkai czukorgyárban értékesítenek. Siementhali szarvasmarhatenyésztés; a tej a füzesgyarmati tejszövetkezet útján kerül eladásra. Juhtenyésztés: angol keresztezés. Mangalicza sertéstenyésztés. Gazdasági gépek közül említendők egy 8 lóerejű Clayton és Shuttleworth-féle cséplőgarnitura, vető- és szecskavágó-, továbbá kaszálógépek. A munkaerő beszerzése csak részben történik helyben. Napszámbérek: férfiaknál 80 fillér – 3 korona, nőknál 60 fill. – 2 korona 40 fill. Az átlagos földhaszonbér 20–24 korona.
Felsőfehérkúti gazdaság. Laszkáry Pál tulajdona. 1000 hold. Hozzátartozik: Felsőfehérkút és Ebeczke. Szabad gazdálkodással kezelt külterjes gazdaság; részben norfolki vetőforgó. Főterménye a búza; ezenkivül nagyobb mennyiségben termel tengerit, lóherét, nyulszapukát, luczernát és burgonyát. Szarvasmarhatenyésztése: siementhali; napi 100 liter tejtermelés, mely legnagyobbrészt vajjá feldolgozva, Balassagyarmaton kerül elárusításra. Az uradalom lótenyésztése lippizai fajta. Ezenkivül van fésűs juhtenyésztés és yorkshirei sertéstenyésztés. Nagyobb súlyt helyez az uradalom a baromfinevelésre is. Az erdőállomány főképp tölgy- és bükkfa, kisebb része cserfa; a tölgyfát épületfa, a többit szerszámfa alakjában értékesítik. Az erdő 80 éves forda szerint kezeltetik. 149Átlagos napszámbérek: férfiaknál 1 korona 20 fillér, nőknél 80 fillér. Átlagos haszonbér 10–16 korona.
Felsőszemerédi uradalom. Gróf Steinlein Ottó tulajdona. Bérlője gróf Wilczek Vilmos. Hozzátartozik Felsőszemeréd, Szárd és Horváti. Kiterjedése 3000 m. hold. Kötött, agyagos talajú terület, mely négyes vetőforgó szerint műveltetik. Főtermények: búza, árpa és tengeri, továbbá lóhere, bükköny, luczerna és csalamádé. Czukorrépát az oroszkai czukorgyár részére trmel az uradalom. a gyümölcstermelés főképp almát, körtét és szilvát produkál. Az erdő 40 éves forda szerint kezeltetik. a tehenészet nyugati fajta, míg az igásökrök vegyesek. Van félvér-ménes. Az ardennesi tenyészettel most kisérleteznek. Juhtenyésztés: merino. A helybeli munkaerő nem elégséges, hanem Barsból és Zólyommegyéből kell hozatni a munkások nagy részét.
Felsőszemerédi uradalom. Ivánka László tulajdona. Hozzátartozik: Felsőszemeréd, Alsószemeréd, Magyarád, Tompa, Horváti, Ipolyság, Kistúr, Középtúr, Sirák, Kőkeszi, Gyürki és Szárd. Azonkivül bérlet: Szalatnya, Ipolyvecze, Ősöd, Palást, Nyék, összesen 4000 m. holdnyi terjedelemben. Ezenkivül Fehér vármegyében. Legnagyobbrészt szántóföld, mely a norfolki és ötös forgó szerint műveltetik és melynek főterményei a búza, árpa, rozs és zab, a takarmánynövények közül luczerna, lóhere, nyúlszapuka és csalamádé állnak előtérben. Az uradalom nagyobbmennyiségű czukorrépát termel az oroszkai czukorgyár részére, valamint dohányt a budapesti beváltóállomás részére. Nyugoti telivér tehenészet és 70 drb borzderes. Biaktenyésztés nyugoti és siementhali. Magyar fajta igásökrök. Lótenyésztés: angol félvér. Juhtenyésztés: magyar fésüs. Sertéstenyésztés: kisebb mértékben magyar mangalicza fajta. A munkaerőt az uradalom főkép Felső Hontból és Zólyom vármegyéből szerzi be. Kiváló mintagazdaság.
Felsőszúdi uradalom. Sembery István és családjának tulajdona, 1678 hold. Hozzátartozik: Szúdmarót, Egyházmarót. Ezenkivül Nógrád vármegyében. a birtok beosztása csak most van folyamatban.
Ipolybalogi gazdaság. Huszár Aladár tulajdona. Hozzátartozik Ipolybalog és Magasmajtény. Kiterjedése 1800 magyar hold, a miból 730 hold erdő, 600 hold szántóföld, a többi rét, legelő és kert. A birtok jelenleg bérben van.
Ipolykeszii gazdaság. Kondor József tulajdona. Terület 700 m. hold. Ötös vetőforgó szerint mívelik és a búzán és árpán, valamint takarmányneműeken kívül nagyobb mennyiségben termel mákot, melyet a külföldön értékesít. Szarvasmarhatenyésztés: nyugati fajta, az igás ökrök pedig magyar fajták. Lótenyésztés félvér. Nagyobbméretű baromfitenyésztése is van. A gazdaság mezőgazdasági gépekkel is fel van szerelve. A munkaerőt nagyrészt a vármegye felső részeiből szerzi be. Az átlagos napszámbérek: férfiaknál 1–2 korona 40 fillér, nőknél 70 fill. – 1 korona 60 fillér. Átlagos földhaszonbér 20–24 korona.
Ipolyszécsénkei uradalom. Gróf Somsich ödön tulajdona. Kiterjedése 2300 m. hold. Négyes vetőforgó szerint mívelt, intenziv gazdaság, főkép árpa-, búza-, lóhere- és czukorrépatermeléssel. Az éjszakibb vidéken a czukorrépatermelés hiányzik és a zabot nagyobb mértékben termelik. Lótenyésztés: főképp igáslovak. Szarvasmarhatenyésztés: siementhali, az igásökrök magyar fajták. Rambouillet-juhtenyésztés. Sertéstenyésztés: mangalicza. Szőlészet: felújított amerikai ültetvény. Újabban a gyümölcstermelést is felkarolta az uradalom, főképp jó minőségű almát termelvén nagyobb mennyiségben. A munkaerőt az uradalom nagyrészt helyben szerzi be. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 60 fill. – 1 korona 60 fill., nőknél ugyanaz.
Kemenczei gazdaság. Aczél József tulajdona. Hozzátartozik: Kemencze és Perőcsény. 600 hold. Négyes forgó szerint kezelt gazdaság, mely főképp gabonaneműeket, ú. m. búzát, sörárpát és zabot, e mellett pedig czukorrépát is termel. Lótenyésztése amerikai fajta. A szarvasmarhatenyésztés siementhali. Van a gazdaságban kisebbszerű yorkshirei sertéstenyésztés is. Az erdőállomány főképp tölgy- és bükkfát szolgáltat. A kertészetre a gazdaságban nagy súlyt helyeznek és főképp nagy mennyiségű diót, ezenkivül almát és körtét is termelnek. A mezőgazdasági ipart egy háromjáratú hengermalom képviseli, mely gőzerőre van berendezve. Az átlagos napszámbérek: férfiaknál 1–2 kor., nőknél 70 fillér – 1 korona 60 fillér.
Kiscsalomiai gazdaság. Kondor Emil tulajdona. Területe 1380 m. hold. Hármas vetésforgó szerint kezelt intenziv gazdaság, melynek főterményei a gabona mellett a repcze, lóhere, luczerna és bükköny, továbbá nagyobb mennyiségben a mák. Lótenéysztés: félvér. Igásökrök magyar fajták, a tehenészet, mely napi 200 liter tejet termel, tarka. Juhtenyésztés: merino. Az erdő 20 éves forda szerint kezeltetik. Gazdasági gépek: egy 2˝ lóerejű benzinmotor, nyolczas Clayton-féle cséplőgép, 4 vetőgép. A munkaerőt főképp helyben szerzik be. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 80 fill. – 2 korona, nőknél 60 fill. – 1 korona 20 fill. Az átlagos földhaszonbér: 16–24 kor.
Kiskerecskényi gazdaság. Mailáth István örököseinek tulajdona. Hozzátartozik: Kiskerecskény és Nagykerecskény. Kiterjedése 800 kat. hold. A birtok bérbe van adva.
Kiskerecskényi gazdaság. Ordódy Lajos és László tulajdona. Kiterjedés 803 m. hold. Ezenkivül Borsod és Bars vármegyékben. Négyes vetőforgó szerint kezelt belterjes gazdaság, búza-, rozs-, árpa- és kukoriczaterméssel. A gazdaság fajburgonyát is termel. 150Lótenyésztés: arab és angol félvér. Szarvasmarhatényésztés: berni fajta, évi 40.000 liter tejtermeléssel, mely Léván kerül eladásra. Az erdők 40 és 50 éves forda szerint kezeltetnek és főképp tölgy-, cser- és akáczállományt tartalmaznak. A szőlészet is jelentékeny. A kertészet részben mezei kertészet, zöld borsó-, hagyma, stb. termeléssel, részben pedig gyümölcskertészet. A gazdaság gépekkel jól fel van szerelve és a vármegyei gőzekeszövetkezetnek is tagja. Az átlagos napszámbérek férfiaknál 80 fill. – 2 korona 80 fill., nőknél 48 fill. – 1 korona 40 fill. Átlagos földhaszonbér 18 korona.
Kiskéri gazdaság. Gróf Mailáth György tulajdona. Ezenfelül Bars, Nyitra, Baranya és Pozsony vármegyékben, továbbá Szlavoniában. Kiterjedése 805 magyar hold. Előtérben a szemtermelés áll. Norfolki négyes szerint kezelt gazdaság. Lóállomány 25 drb, túlnyomóan nehéz magyar. Szarvasmarhatenyésztés: felerészben vegyes, felerészben bonyhádi siementhali. Sertéstenyésztés: yorkshirei. A tejgazdaság napi temrelése 200–280 liter, piacza Léva. Szöllőtermelés és kertészet házi szhükségletre. A gazdaság területén van gőzmalom és elsőrendü mészkőbánya. Gépek: két nyolcz- és hat lóerejü gőzgép, két két arató- és fűkaszáló gép. a munkaerőt a környékből szerik be. Napszámbér férfiaknál 1 korona – 2 korona 30 fillér, nőknél 60 fillér – 1 korona 80 fillér. Az átlagos földhaszonbér 16 korona. a gazdaságot ezidőszerint Razgha Ernő bérli.
Kőkeszii gazdaság. Méhes Sándor tulajdona. Hozzátartozik: Kőkeszi, Nagycsalomia, Ipolykeszi. Kiterjedése 500 m. hold. Szabad gazdaság. Magyar igás ökrök és berni tehenészet, napi 100 liter tejtermeléssel. A munkaerő beszerzése helyben történik. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 1 korona – 1 korona 20 fill., nőknél 80 fill. – 1 kor. Az átlagos fölhaszonbér 14 korona.
Ledényi uradalom. Gróf Ledebúr tulajdona. Kiterjedése 2866 kat. hold. Hármas nyomású gazdaság, melynek főterményei búza, árpa és zab. Lótenyésztés: magyar fajta. Szarvasmarhatenyésztés: pirostarka. Az uradalom erdeinek állománya főképp bükk, tölgy és gyertyánfa. A fa értékesítés főképp vasúti talpfák alakjában történik.
Lontói uradalom. Thék Endre tulajdona. 1300 magyar hold. Előtérben a szemtermelés áll. Az uradalom jelentékenyebb ló- és szarvasmarha-állománynyal rendelkezik. A sertéstenyésztés részben magyar, részben angol. A borászat főképp asztali borok előállítására irányul. Gyümölcsészet is van az uradalomban, mely jóminőségű almát termel nagyobb mennyiségben. A munkaerőt a környékről szerzi az uradalom. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 1 korona 60 fill. – 2 korona 50 fillér, nőknél 1 korona – 2 korona. Átlagos földhaszonbér 30 korona.
Lukanényei uradalom. Báró Majthényi László tulajdona. Hozzátartozik: Lukanénye, Letenye, Fehérkút, Havasnénye, Bátorfalu, Újfalu, Illési puszta, Szelény, Szirák, Terbejen, Kőkeszi, Haraszti, Kis- és Nagycsalomia, Kóvár, Kapasz-puszta, Alsó- és Felsőnyék, Ipolyvecze és Tompa, Haraszti. Területe 6500 hold. A birtok bérbe van adva. A vármegyeszerte divó rendes terményeken kivül dohányt és czukorrépát termel nagyobb mennyiségben. Jelentékeny állattenéysztéssel is bir. A szőlőt részben musttá dolgozzák fel, részben pedig mint csemegeszőlőt értékesítik. Az átlagos napszámbérek: férfiaknál 1 koronától 1 korona 60 fillérig, nőknél 88 fillértől 1 korona 20 fillérig. Átlagos földhaszonbér 16–32 korona.
Magyaradi gazdaság. Özv. báró Nyáry Adolfné tulajdona. 710 magy hold. Hármas nyomású rendszerrel kezelt gazdaság, mely a rendes terményeken kivül repczét is termel. Szarvasmarhatenyésztése magyar és pirostarka fajta. a munkaerőt a közeli falvakból szerzi be. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 1–2 korona; nőknél 60 fillér – 1 korona.
Magyaradi uradalom. Somogyi László tulajdona. Nagysága 1200 m. hold. Hármas vetőforgó szerint kezelt belterjes gazdaság lóhere-, luczerna-, nyulszapuka- és repczetermeléssel. Magyar fajta igásökrök és siementhali keresztezésű szarvasmarhatenyésztés. A gazdasági munkaerő beszerzése helyben történik. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 60 fill. – 2 korona, nőknél 50 fill. – 1 korona 40 fill. Átlagos földhaszonbér 16 korona.
Nagycsalomiai gazdaság. Bolgár János tulajdona. 500 magy. hold. Nógrád vármegyében is. A feketeföldön hatos forgó, a homokos területen hármas nyomású gazdaság. Főterményei: búza, rozs, tengeri, takarmányrépa, lóhere és luczerna. Régebben czukorrépát is termelt a gazdaság, újabban azonban a magas napszámbérek folytán ez már nem fizeti ki magát. Lótenyésztése angol, utóbb arabbal keresztezve. Szarvasmarhatenyésztése berni és siementhali keresztezés, napi 80–100 liter tejtermeléssel. A juhtenyésztés főképp hazai fésűs gyapjas állatokat nevel. A sertéstenyésztés, mely a gazdaságban kevésbbé jelentékeny, hazai kondorszőrű tenyésztés. A birtokon különféle fajbaromfit is nevelnek. Kisebb arányu méhészet is van. az erdők 12 éves forda szerint kezeltetnek és főképp tűzifa és szőlőkaró alakjában értékesítik a nyert famennyiséget. a borászat jelentékeny. A gazdaság sok gyümölcsöt, főképp almát, körtét, cseresznyét és szilvát termel. Átlagos napszámbérek; férfiaknál 80–220 fillér, nőknél 60–180 fillér. Átlagos földhaszonbér kicsinyben 27–30 korona, nagyban 16–24 korona. – Nagycsalomián kisebb gazdasága van még Méhes Józsefnek is, a ki az általános gazdálkodási rendszerrel kezeli birtokát.
151Palásti uradalom. Luka Pál tulajdona. Területe 1500 m. hold. Norfolki forgó szerint kezelt gazdaság, melynek főterményei a búza, árpa, rozs és kukoricza, e mellett lóherét és luczernát is nagyobb mennyiségben termel. A czukorrépát az uradalom az oroszkai gyár részére termeli. Jelentékeny gyümölcsészettel rendelkezik, mely főképp almát és körtét hoz a piaczra. Szarvasmarhatenyésztés: magyar fajtájú igásökrök, a tehenészet nyugati fajta, napi 100 liter tejtermeléssel. Lótenyésztés: amerikai. Az uradalom erdeiben jó vadászat van szarvasra, őzre és vaddisznóra. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 70 fill. – 2 korona, nőknél 60 fill. – 1 korona 20 fill.
Palásti gazdaság. Vajda Pál birtoka. Nagysága 750 m. hold. Szabad gazdaság, búza-, árpa- és rozstermeléssel; a takarmányneműek közül főképp lóhere, luczerna és nyulszapuka terem. Gyümölcsészet: alma, körte és szilva. Szarvasmarhatenyésztés: nyugati; magyar igás ökrök. Merino juhtenyésztés. A munkaerőt a gazdaság helyben szerzi be. az átlagos napszámbérek: férfiaknál 80 fill. – 1 kor. 60 fill., nőknél 60 fill. – 1 korona 20 fill.
Palásti gazdaság. Zmeskall György tulajdona. Hozzátartozik: Palást és Felsőtúr. Kiterjedése 770 m. hold. Kettős vetőforgó szerint kezelve. Főterményei a gabonán kivül lóhere, luczerna és nyulszapuka. Gyümölcs közül főképp szilva terem. Lótenyésztés: magyar. Szarvasmarhatenyésztés: nyugati. Ezenkivül vegyes juhállomány. A gazdaságban 7–8 köpüből méhészet is van.
Szántói uradalom. A zirczi apátság tulajdona. Bérlője Konkoly Thege Sándor. Hozzátartozik: Szántó és Apátmarót. Területe 1241 kat. hold. Szabad gazdaság. Szarvasmarhatenyésztés tarka fajta. Juhtenyésztés félangol. Az uradalomban jó vadászat van őzre és nyúlra. Szőlészet: amerikai ojtott. Gazdasági gépek: gőzcséplő, sorvető, stb. Az uradalomban savanyúvízforrás van, melynek főértékesítési piaczai: Léva és Komárom. A gazdasági munkaerőt helyben szerzik be. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 80 fill. – 2 korona 40 fill., nőknél 60 fill. – 1 korona 40 fill.
Szebellébi uradalom. Az esztergomi főkáptalan tulajdona. Hozzátartozik Szebelléb, Németi és Gyerk. Területe 2356 kat. hold. A rendes gabonaneműeken kivül burgonyát és kukoriczát is termel. az uradalom mezőgazdasági része bérbe van adva, csakis az erdőket kezelik házilag, melyek főképp cser- és tölgyállományt tartalmaznak és a bozóki uradalom erdőihez hasonlóan műveltetnek. A munkaerő beszerzése a nagy amerikai kivándorlás folytán jelentékeny nehézségekbe ütközik.
Szentantali uradalom. Fülöp szász-coburg-góthai herczeg tulajdona. Hozzátartozik: Szentantal, Illés, Berencsfalu, Béld, Szitnyalehotka, Kormosó, Királyfalu, Zsibritó, Devicse, Szitnyatő, Ipolynyék, Födémes, Csall Apafalu, Csábrágvarbók, Palást, Alsó- és Felsőrakoncza, Méznevelő, Szalatnya, Ősöd, Unyad, Ipolyvecze, Ipolykeszi, Sirák, Gyürki és Cseri. Ezenkivül Nógrád, Gömör, Borsod, Heves, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Szepes vármegyékben. Területe 20,860 kat. hold, a miből erdőállomány 14,786 kat. hold. A mezőgazdasági birtok jelenleg bérben van. A fő termelési ágak magtermelés és állattenyésztés. A rendszeres üzemtervek szerint kezelt erdők faállománya tölgy, bükk, gyertyán és részben fenyő. A vágatás 100, 60 és 40 éves fordákban történik. A nyert famennyiséget tüzifa és épületfa alakjában értékesítik a tölgyfa egy részét az uradalom parkettnek dolgozza fel saját gyárában. Az évi teljes fatermés csak kivételes esetekben értékesíthető. Van virág-, zöldség- és gyümölcskertészet. A gazdasági ipart kisebb malmok és az uradalom téglaégetője képviselik. A munkaerőt a környékbeli községekből szerzik be; a napszámbér váltakozó és folyton emelkedőben van. Az átlagos földhaszonbér igen alacsony.
Tésai gazdaság. Ifj. Jankovich Béla és testvéreinek osztatlan jószága Tésa., Szete és Kemencze községek határában. Területe 730 hold. Többnyire norfolki négyes gazdálkodási rendszerrel kezelik. A szántóföld területe 550 hold kert és beltelek 30 hold, erdő és legelő 70 hold, szőlő 8 hold. A rendes gabnanemüeken kivül lóherét és nyúlszapukát (mintegy 50–100 holdon) termesztenek. Szarvasmarhaállomány 160 darab, jobbára ipolyvölgyi, vöröstarka fajta. Lóállomány: 14 darab félvérü. Kevés yorkshirei sertés is. A napi tejtermelés mintegy 200 liter, melyet a kemenczei tejszövetkezetnél értékesítenek. Szőlőfajok: chasselas és muskotály. Gazdasági gép: egy készlet 4 és fél lóerejü gőzcséplő. A munkaerőt a szomszédos községekből szerzik be; napszámbérek: férfiaknál 1–2 korona, nőknél 70 fillértől 180 fillérig. az átlagos haszonbér 20 korona.
Vámosmikolai uradalom. Huszár Tibor hitbizományi uradalma. Hozzátartozik: Vámosmikola, Peröcsény és Ipolyszakállas. Területe 10.000 magy. hold. Váltógazdaság, főterményei a gabonafélék. Nagyobb mennyiségben termel az uradalom czukorrépát. Lótenyésztés: angol félvér. Szarvasmarhatenyésztés részben siementhali, részben ipolyvölgyi tájfajta. Igásökrök: magyar fajta. Juhállomány: angol húsjuh. Tejtermelés naponkint 800 liter, mely Budapesten kerül eladásra. Az uradalom cselédsége selyemhernyótenyésztéssel foglalkozik. Az erdőt 30 éves forda szerint kezelik. az uradalom jól fel van szerelve gazdasági gépekkel és a Hont megyei gőzekeszövetkezetnek is tagja. A munkaerőt Korpona vidékéről szerzi be. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 80 fill. – 1 korona 60 fill., nőknél 70 fill. – 1 korona 20 fil. Átlagos földhaszonbér 20 korona.
152Zselizi uradalom. Gróf Breuner Ágoston örökösei tulajdona. Az örökösök teljhatalmú megbizottja gróf Coudenhove Kuno. Hozzátartozik: Visk, Alsószemeréd, Pereszlény, Börzsöny, Nagypeszek, Tergenye és Garamkissalló. 3839 magy. hold. Ezenkivül Bars vármegyében. Váltógazdaság, javított magyar forgóval. Gabonán kivül főképp heremagot termel; ezenkivül nagyobb mennyiségű czukorrépát. Lóállománya muraközi és pinzgaui keresztezés. Szarvasmarhatenyésztése algaui és siementhali keresztezés. A jármosökrök magyar és pirostarka fajták. A juhállomány merinofajta. Az erdők eddig főképp bükk- és tölgyfából álltak, újabban jobbminőségű, főképp amerikai diófára megy át a kezelés. A szőlészet főképp mézes fehér és rajnai rizling termelésére irányul. Az uradalom 2 vízi és 3 hengermalommal bir. Átlagos napszámbérek: férfiaknál 1 korona – 1 korona 60 fillér, nőknél 80 fill. – 1 korona 40 fillér. Átlagos földhaszonbér kicsinyben 24, nagyban 18 korona.
