Sztankay.
Sztankay.
Sztankay.
Sztankay (Hermányi) család Horvátországból származik. Őse Ztanechich János, Báthori István erdélyi fejedelem titkára (1571.) volt és tőle a leszármazás szakadatlanul terjed. Fiai közül Miklós 1596. május 26-án czímerlevelet nyert és felvette a Sztankay családnevet. Családi adatok szerint Jánosnak két unokatestvére volt: Gáspár (1587–1613.), zágrábi püspök és István, a ki 1566-ban Szigetvár védelmében elesett. A fenti János fia, Miklós, kamarai tanácsos 1622-ben adományt nyert néhány sárosi birtokrészre; ennek egyik fia, András, 1660-ban sáros vármegye szolgabírája és ennek fia, Ádám, 1698-ban Torna vármegye alispánja volt. Miklós másik fiától származik Lajos, (1685.) Sáros vármegye alispánja. A vallási villongások idején a család egyik tagja áttért az evangelikus hitre és Gömör vármegyébe menekült; az ő utódai alkotják a család gömöri ágát. Lajos, Sáros vármegye alispánja, 1681. és 1686-ban néhány sárosvármegyei birtokra nyert adományt Lipót királytól. A család gömöri ágából származik Ferencz, jelenleg Selmeczbányán birtokos; ennek fiai: Aba bölcsésztudor és báti gyógyszerész és Farkas, okleveles mérnök, kir. ipariskolai igazgató Gölniczbányán. Czímer: 1. (melyet Miklós 1596. május 20-án nyert Báthory Zsigmond fejedelemtől): kékben, hármas zöld halmon kétfarkú arany oroszlán jobbjában kardot, baljában liliomot tart. Sisakdísz: kinövő pajzs. Takarók: vörösezüst, kékarany. 2. (melyet II. Mátyás király 1615-ben kelt megerősítő levelében adományozott): kékben pálmaágat tartó, kétfarkú arany oroszlán. Sisakdísz: kinövő pajzsalak. Takarók: mint előbb.
