Éghajlat.
Éghajlat.
A vármegye éjszak-déli kiterjedése csak 83 km. ugyan, de sajátszerű helyzeténél: a Kis Alföld és a Felvidék között, és változatos függőleges tagoltságánál fogva, nagyobb az időjárások tényezőiben a változatosság, mint az ötszörte szélesebb Nagy Alföldön. Kitetszik ez mindjárt az évi közép hőmérséklet normális eloszlásából. A vármegye délnyugati csücskén, Páld és Garamkövesd vidékén, 10°, a vármegye derekán, Bakabánya–Németiig 9° és onnan Bacsófalva–Korponáig 8°, a vármegye északkeleti csücskén Selmecz-Bélabánya vidékén 7° C. az évi középhőmérséklet. Az évi csapadék eloszlásában is legalább három övet lehet megkülönböztetni Hont vármegye területén. A vármegye derekán: a báti, az ipolysági és a nagycsalomjai járás területén 50–60, a börzsönyi hegység délnyugati területén 60–70, az északi részen, a Selmeczbányai hegycsoportban 70–80 mm. az átlagos évi csapadékmennyiség. A szelek közül az északnyugati és a nyugati az uralkodók. Selmeczbányán 1845-től kezdve végeznek meteorologiai megfigyeléseket. Dr. Schwartz Ottó 1891-ben, a selmeczbányai gyógyászati és természettudományi egyesület megbizásából, 37 év adatait dolgozta fel minthogy azonban Selmeczbánya keletnek nyíló, védett völgyteknőben fekszik, a meteorologiai megfigyelések adatai egészen lokális jellegűek. Az országos meteorologiai intézet nehány év előtt munkakörébe vonta a zivatarok szakszerű megfigyelését is. Hontban Szalka, Ipolypásztó, Visk, Ipolyság, Ipolynyék, Dacsókeszi, Csábrágvarbók és Selmeczbánya a zivatarmegfigyelő állomások. Az 1903. évi megfigyelések szerint, júniusban van a legtöbb 15(6–11) napon zivatar, májusban 5–7 és júliusban 4–5 a zivataros napok száma. A zivatarok d. u. 3–5 óra között jelentkeztek a legtöbbször. A zivatarral kapcsolatosan a villámcsapásra is kiterjedt a megfigyelés. Harmincz év alatt 106 esetben okozott a villám tűzkárt a vármegyében, vagyis átlag háromszor évenkint.
