Felső oligoczén.
Felső oligoczén.
Az eoczén korban éjszakról behatolt tenger e korszak után ismét visszahuzódott és éjszakon legközelebb a handlovai medenczében hagyta hátra üledékeit. Az a tény, hogy e medencze oligoczén rétegeiben adenzittörmeléknek nyoma sincs, arra enged következteni, hogy a selmeczvidéki andezitek, az oligoczén korszakban még nem voltak meg. A vármegye déli része az oligoczén korszak végén tenger alatt volt, minthogy nehány helyen olyan üledékes rétegek ismeretesek, a melyek a felső oligoczéntól az alsó mediterránba vezetnek át fokozatosan: a Pectunculus obovatus-os és a Cerithium margaritaceum-os (vagy horni) rétegek, mint alsóbb, és az anomiás homokok, mint felsőbb rétegek; az első kettőt a felső oligoczán legmagasabb, az utolsót az alsó mediterrán legalsóbb rétegének kell tekintenünk. Dr. Schafarzik és dr. Szontágh Helemba és kövesd között (1879-ben) durvaszemű homokból és agyagból a felső oligoczén vezérkövületei: a Cerithium margaritaceum és Pectunculus obovatus társaságában olyan kövületeket (Aporrhais, Dentalium, Fusus etc. sp.) találtak, a melyek a felső oligoczén és a mediterrán fauna sajátszerű keveredését mutatják.
Szobtól éjszakra, Márianosztra felé, a Misarieck patak völgyében, csillámos homokos agyagfoltok láthatók, a melyekben wolf Cerithium margaritaceumot és C. plicatumot talált. E maradványok alapján e rétegek is a felső oligoczénba sorozhatók és említést érdemel, hogy andezittörmeléknek nyoma sincs bennök.
