Felső triász.
Felső triász.
A szklenói völgyben, a mészégetőnél, kvarczit települ a felső triaszmész alá, a mely valószínűleg a lunzi kvarczittal egykorú. Ezt a képződményt azonban még nem tanulmányozták kellőképpen Hont vármegyében. A werfeni palák fedőjét mészkő és dolomit alkotja. A werfeni palára való települését jól látni a Szálláshegyen és a Páduai Ó-antal-táró környékén, Felső-Ferencz-táró felett. Szabó a Hodruska-völgyból kiemelkedő Závoz-hegy dolomitjából Megalodusra valló kövületnyomot lelt. A mészkő és dolomit a Szálláshegy–Bukovecz és a hodrusi völgyben nagyobb tömeget alkot, a bélabányai györgytárói völgyben, továbbá a vármegye középső részén, Bori mellett közvetlenül és Boritól kissé távolabb, a Dolnyahegyen szigetként bukkan fel. A mészkő általában fehér, de olykor szürkés, sárgás, vereses vagy kékes. Ritkán tiszta CaCo2, legtöbbször MgCO3 keveredik hozzá és fölfelé dolomitba megy át.
