Plioczén.
Plioczén.
A szármata-korszak végével a tenger véglegesen visszavonúlt a vármegyéből és a szárazzá lett területen megkezdődött a folyóvizeknek: az Ipolynak és számtalan pataknak, meg a szélnek romboló és építő munkája és egyben olyan szubtropuikus növény- és állatvilágnak a megtelepülése, a milyen most Dél-Európában található. A Nagy Alföldnek a pontusi korszak vége felé beállott tetemes sülyedésével Hont területén újabb vetődések keletkeztek. E nyílásokon tódult fel a bazalt, a mely Hontban a selmeczbányai Kalvária-hegyet alkotja. E vetődések nyitottak útat a Kis Alföld pontusi korú elegyes tengervizének lecsapolódásához és e vetődések mentén alakúlt ki az esztergom-visegrádi szorosban a Duna folyam medre, melynek kialakulása után megkezdődött, a mélyebben fekvő Duna medre felől, a visszaható eróziós munka az Ipoly folyó medrében is. Az Ipoly régebbi, magasabban fekvő kavicshordalékában kimélyítette ily módon azt a medret, 10a mely a mai árterületet alkotja és arra főleg durvább homokot rakott le.
