Drégely.
Drégely.
Drégely. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi vára. A birtokot 1274-ben kapták a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Ders és Demeter. Váráról IV. László király 1276-ban kelt oklevele emlékezik meg első izben (Kubinyi Ferencz: Oklevelek hontvármegyei magánlevéltárakból), tehát az 1274 és 1276 közötti években épülhetett. A Hunt nemzetség tagjai között 1285-ben történt osztály alkalmával Hunt fia, Demeter nyerte. (Hont vm. Oklt. 27.) Ezen oklevél szerint a következő birtokok tartoztak hozzá: a két Drégely, Bereche (Bernecze), Hont, Jablonch, (Jabloncz), Vecze (Vezke), Szalanya (Szalatnya), Teszér, Hrussó (Födémes felett) és Podluzsán. 1290 előtt azonban egyik tartozékát, Drégely helységet, valamint Legéndet Hunt fiai Ders és Demeter a Dobák nemzetség tagjainak eladták. (Wenzel IX. 535. 572.) A XIV. század elején a felvidék hatalmas kényurának, Csák Máténak birtokába került, kinek várnagya 1308-ban a Pécz nembeli László volt. Csák Máté hatalmának megtörése után Drégely a koronára szállott. 1330-ban a Pécz nembeli Aladár fia, Miklós, honti főispán viselte a várnagyi tisztséget. 1342-ben Moroucsuk (Moronchuk) mester honti főispán és a vármegyei szolgabirák a drégelyi várhoz tartozó birtokok kinyomozásával bizattak meg, mely alkalommal Olvárt a sághi prépostságnak engedték át. (Hőke Lajos.) Zsigmond király Drégelyt a Tari családnak zálogosította el. 1423-ban Tari Rupert fia, Lőrincz szerepel Drégely zálogos uraként. 1438-ban Palóczi György esztergomi érsek nyerte a királytól Hidvég, Drégely mezővárosokkal, Sipek helységbeli birtokrészekkel, Patak és Dejtár nógrádvármegyei helységekkel egyetemben. Az érsek halála után (1439.) Drégely uj ura Széchy Dénes lett, a ki a várat a husziták idejében megerősítette. Ettől kezdve a vár az esztergomi érsekek egyik kedvelt tartózkodási helye volt. 1464-ben innen kelt az érsek egyik levele a bakabányaiak részére. A XVI. század elején martonosi Pesthényi Gergely fia, András volt Drégely várnagya, a ki 1522-ben halt meg. (Matunák Mihály adatai.)
