2. A vármegyei önkormányzat kifejlődése. 1526–1711.
2. A vármegyei önkormányzat kifejlődése. 1526–1711.
A mohácsi vész, nemzetünk történetének e nagy fordulópontja, a vármegyei életben is mélyreható változást idézett elő: a rombadőlt államegység helyébe a vármegyei önkormányzat kifejlődését hozta meg. A Mátyás király halálát követő korszakban az elhatalmasodó főurak ellenében, a vármegyei köznemesség mindegyre jobban érezte a tömörülés szükségét, hogy így védekezzék az olygarchiával szemben. A köznemesség Werbőczi Istvánban akadt vezérére. Már a mohácsi vészt közvetetlenül megelőző évtizedekben vette kezdetét a vármegyénként való szervezkedés, mert a köznemesség csak így juthatott hatalomra az országgyüléseken. A mohácsi vész után pedig, a mikor a kettős királyság is megosztotta a nemzet erejét, a feltámadt török hatalom fenyegetése még sürgősebbé tette a tömörülés szükségét. Igy emelkedett előtérbe, az államegység képviselőjeként, a vármegyei nemesség. az ország megoszlása következtében a Mátyás király alatt középpontosított kormányzat és beligazgatás elvesztette egységes voltát; helyét a vármegyei önkormányzat foglalja el.
A főispánság.
Fejedelmi biztosok.
Az alispánság.
A szolgabírák.
A közgyűlés.
A vármegye czímere.
A jegyzőkönyvek nyelve.
A czigányügy.
Kettős főispánság.
Kis-Hont különválása.
Adóösszeírások.
Jobbágytelkek.
A porta.
Városi szabadalmak.
Bakabánya.
Báth.
Bélabánya.
Korpona.
Nagymaros.
Rimaszombat.
Selmeczbánya.
Szebelléb.
Vásárszabadalmak.
Iparosok.
Főispánok.
Alispánok.
