Az 1825. évi országgyűlés.
380Az 1825. évi országgyűlés.
A vármegyék ellenállásán megtört az önkény hatalma. Ferencz király 1825 szeptember 11-ére egybehívta az országgyűlést, melylyel új korszak köszöntött Hont vármegyébe is. Az augusztus 22-én tartott vármegyei közgyűlés, báró Eötvös főispáni helytartó mindennemű fondorlata és erőszakoskodása daczára, Majthényi Antalt és Gudics Jánost küldte követekül az országgyűlésre. A követeknek adott utasítások közűl főleg a magyar nyelv pártolása, a vármegyei tisztikar függetlenítése és a kir. biztosok eltávolítására irányuló törekvés köti le figyelmünket. Az országgyűlés alatt a Magyar Nemzeti Múzeum javára megindított adakozás alkalmából a vármegyéből 3759 frt 4 kr. gyűlt egybe. Az országgyűlés adott azután irányt a vármegyei hangulatnak is; az országgyűlés berekesztése után (szeptember 25.) pedig báró Eötvös Ignáczot is felmentették Hont vármegye főispáni helytartói állásától és helyette gróf Batthyány Vincze belső titkos tanácsos, az udvari kamara elnöke lett a főispán. A rendek, bármily keserű emlékek fűzték is a visszalépő helytartóhoz, szívélyes levélben bucsúztak el tőle és örömmel készültek az új főispán fogadtatására, De a deczember 10-én tartott közgyűlésen mély részvéttel értesült a vármegye az újonnan kinevezett főispán haláláról, kinek helyébe 1828-ban Majláth György kir. személynök lépett.
