Kemény János.
Kemény János.
II. Rákóczy György bukása után Kemény János lett Erdély fejedelme, kinek segélyére a bécsi kormány 1661 nyarán Montecuccoli Raymond vezérlete alatt tekintélyes hadat küldött Erdélybe. Bármily nagy reményekkel várta az ország Montecuccoli hadait, a hangulat csakhamar megváltozott, mert a németek a felvidéken úgy viselkedtek, mintha ellenséges területen volnának. Így a német katonák Hontban a többi között Kubinyi Márk szolgabírót is megkínozták, kinek fájdalomdíjúl 25 forintot szavazott meg a vármegye.
Az új nagyvezir, Köprili Amhát, Montecuccoli hadának Erdélybe történt bevonulását hozván fel okúl, 1663 nyarán minden hadüzenet nélkül betört Magyarországba. A nagyvezir Budáról Esztergomba ment; ott hidat veretett és azon át akart a túlpartra, Érsekujvár ostromára indulni. Jövetelének hirére gróf Forgách Ádám érsekujvári főkapitány a Dunán már átkelt török tábort Párkánynál akarta meglepni és ezért felkelésre szólította a vármegyéket. Hont vármegye lelkesedéssel szavazta meg a felkelő sereget. Az alispán helyett Duló Gergelyt választották hadnagygyá, 333Kajaly András pedig zászlótartó lett. Forgách serege azonban az augusztus 6-iki támadás alkalmával jórészt megsemmisült, a felkelők közül sokan lelték halálukat Párkánynál, általános rémületet keltvén a vármegyében; ezt még fokozta a törökök fenyegetése, minek következtében a nemességet a további felkeléstől visszatartották. Mialatt Érsekujvár ostroma tartott, azalatt a nagyvezir a tatárokat és a könnyű lovasokat augusztus hó második felében küldte pusztításra szerteszét. Az általános rémület közepette csak Bory Mihály kir. táblai biró, Wesselényi Ferenc nádor jószágkormányzója, nem veszítette el a lélekjelenlétét. Korponáról és a vidékéről összeszedett néppel augusztus 24 és szeptember 20 között több izben sikeresen szembeszállt a tatárokkal. (Matunák M. i. m. 43.)
