Orosz betörés.
Orosz betörés.
Az orosz betörés hírére a kormány népfelkelést rendelt, majd portyázó (guerilla) csapatokat szervezett; a honti guerillacsapatnak Gracza Antal lett a vezére, mely csapat nagy vakmerőségéről lett ismeretes. Az oroszok betörésével egyideig az osztrákok is megkezdték előnyomulásukat, mire Görgey július 12-én elhagyta Komáromot és másnap Szob vidékén tartott pihenőt; de mire az előhad Nagymarosra ért, már szemben találkozott a Bebustov tábornok vezetése alatt álló ezredből kémszemlére kiküldött cserkesz lovassággal. Görgey hada mindennek daczára bevonult Váczra, honnan azonban július 17-én Rétságra, majd másnap az Ipolyvölgyén Balassagyarmatra, innen Losonczra húzódott és Rimaszombat felé vette útját.
Görgey hadának eltávoztával Hont teljesen ki volt szolgáltatva az ellenségnek, ezért a népfelkelés tárgyában kiadott rendeletnek sem lehetett már érvényt szerezni. Egyedül Laszkáry alispán állott helyt még az utolsó napokban is és nagyobb mennyiségű ruhát és csizmát, melyet a sereg részére Hontban szereztek be, még idejekorán eljuttatott Losonczra, Görgey főhadiszállására.
Ez volt az utolsó szolgálat, melyet a vármegye a nemzeti ügynek tehetett. A Görgey hadának üldözésére kozák lovasság már július 18-án Balassa-Gyarmatra ért, honnan egyes portyázó csapatok Hont vármegye területére is elkalandoztak. Ugyanez időtájt Grabbe orosz tábornok elkülönített hadoszlopából, a mely Zólyomban volt, egy csapat Selmeczbányát szállotta meg, mely alkalommal nehány honvédhuszár rátört az előőrsökre és azok közűl nehányat lekaszabolván, Szentantal felé vágtatott vissza. Az oroszok ekkor az egész várost halomra akarták lövetni és csak Goldbrunner Sándor, az akkori polgármester, magatartásának volt köszönhető, hogy a város megmenekült a pusztulástól.
Egyedül Komárom vára állott még rendületlenűl. Klapka tábornok augusztus 3-án Komárom várát az ostromzár alól felszabadítván, egész Győrig hatolt, de mire onnan visszatért, már minden oldalról megerősítették a világosi fegyverletétel 392hírét. Mindazonáltal Klapka nem csüggedt, hanem tovább folytatta az ellenállást, mire Csorich osztrák tábornok utóda a várat szorosan körűlzárolta és Grabbe orosz tábornok a Duna balpartján zárta el. A Grabbe seregével együtt Lévára érkező Mátyus János egykori huszárszázados, most tábori biztos egykori barátját Bakay Nándor volt vármegyei főjegyzőt bízta meg Hont vármegye közigazgatásának vezetésével, császári biztos minőségében, melyet úgy látszik, a hatalom hallgatólag elismert. Bakay Nándor cs. ideiglenes biztos csakhamar hozzáfogott Hont vármegye igazgatásához. A mi a legfontosabb volt, első sorban a tisztikart egészítette ki. Alispán Bolgár Gábor, főjegyző Gyürky Medárd lett; Bakay azonfelül pazar kézzel osztogatta a czímeket, az egyik aljegyzőnek és a levéltárnoknak főjegyzői, az iktatónak aljegyzői czímeket adományozott. A magyar világ alatt szolgált tisztikar jórészt eltávozott, vagy visszavonúlt; ezeket szeptember 18-án Ipolyságra rendelte, hogy a náluk levő hivatalos iratokat, pénzeket s fegyvereket, valamint más felszereléseket átadják.
