Litschauer Lajos, ifjabb
Litschauer Lajos, ifjabb
Litschauer Lajos, ifjabb, kir. bányafőmérnök, a selmeczbányai bányaiskola vezető szaktanára, szül. Nagy-Ágon (Hunyadmegyében), 1858. április 13-án. Hasonnevű apja főbányatanácsos és a selmeczbányai akadémia hírneves tanára 258volt. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével, a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémián bányászati, gépészeti és építészeti tanfolyamot, majd magánszorgalomból jogot végzett. 1880-ban a kincstár szolgálatába lépett és bányagyakornokként a marosujvári bányahivatalnál, utóbb a govászdiai nagyolvasztónál, azután a gyalári vaskőbányánál, majd a körmöczbányai m. kir. bányamérnökségnél működött. Ezután a selmeczi bányászati és erdészeti akadémiai építészettani tanszékhez tanársegéddé nevezték ki. 1882-ben bányászati államvizsgát tett és a rozsnyói bányabiztossághoz bányaesküdté nevezték ki. 1883-ban a budapesti bányakapitánysághoz helyezték át, melynek területén különös tanulmány tárgyává tette az Esztergomvidéki és a dunántúli kőszénbányaműveket, 1887-ben a selmeczi bányaiskolához harmadik, 1891-ben ugyanoda első ügyvezető tanárrá nevezték ki. 1894-ben kir. bányafőmérnök lett. Élénk részt vett a magyar bányászati és kohászati irodalmat pártoló egyesület működésében, mely egyesület szaklapjának, a Bányászati és Kohászati Lapok-nak szerkesztője lett és azt az »Országos magyar bányászati és kohászati egyesület közleményei« czímű melléklappal bővítette. Külföldön is utazott az idegen országok szénbányászatának tanulmányozása czéljából. Jelen kötet számára ő írta a bányászat ismertetését. Magyar és német szakczikkei hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. A »Mérnök és Építész-Egyesület Közlönye« Bányamíveléstani rovatát vezeti és munkatársa a Techologiai Lapoknak. Munkái : Magyar bányajog kérdések és feleletekben. Selmeczbánya, 1881. és 1897. – A kutatás mint a magyar bányajog az 1854. évi általános bányatörvény alapján, az idevágó rendeletekkel, stb. U. o., 1885. – A bányatörvény és a reá vonatkozó rendeletek, utasítások stb. Budapest, 1886. – A magyar bányászati viszonyokat teljesen felölelő magyar Bányaműveléstan. Litschauer Lajos m. kir. főbányatanácsos hátrahagyott jegyzetei alapján. Selmeczbánya, 1890–94. (Három kötet.) – Hivatalos irálytan. U. o., 1898. – Ásványtan. U. o., 1898. – Földtan. U. o., 1898. – Kőzettan és őslénytan. U. o., 1899. – Mély fúrás. U. o., 1899. – Bányászati munkálatok. U. o., 1900. – Fejtéstan. U. o., 1900. – Szállítás. Járás. U. o., 1902. – Bányák biztonosítása. U. o., 1902. – Szellőztetés. Légvezetés. U. o., 1903. – Világítás. mentés. U. o., 1903. stb. – Sajtó alatt: Középítéstan. Kőszén- és Érczelőkészítés. Bányagéptan. – Jelenleg két nagy gyűjteményes munka sajtó alá rendezésével foglalkozik, melyek hazai bányászatunk irodalmában hézagot pótlók lesznek és közel húsz évi munka eredményét foglalják együvé. Ezek: Magyarország bányamívelésének története. (I. Rész. Évszámokban. – II. Bányászhelyek szerint rendezve). – A bányamívelés technikájának története. (I. rész évszámokban. – II. rész szakok szerint rendezve.)
