A Wesselényi-összeesküvés.
A Wesselényi-összeesküvés.
Az összeesküvés egyik vezéralakja Bory Mihály volt, a ki még korponai főkapitánysága idején, 1666 elején, rábirta a nádort, hogy az elégületlenek élére álljon. Jelen volt a nádorral I. Rákóczi Ferencz és Zrinyi Ilona lakodalmán, a stubnyai értekezleten, Bartakovich János honti alispánnal a murányi tanácskozáson, 1667-ben a beszterczebányai gyülésen és mindenütt az összeesküvés érdekében izgatott. Midőn pedig a korponai főkapitánysági állásban kötve érezte magát és egyébként is az ottani nemesség részéről sok kellemetlensége volt, lemondott hivataláról és immár egészen az összeesküvésnek élt. Társai voltak: öccse György, Duló Gergely és György, Földváry Mihály, Gyürky Gáspár, Jánoky Gáspár, Szánthó János, Kónya Pál és Nagy Pál korponai hadnagyok és Baloghy Gáspár korponai jegyző.Kétszínű szerepet játszott, sőt midőn látta, hogy rossz vége lesz a dolognak, föl is fedezte az összeesküvést Holeschauban gróf Rottal Jánosnak; mindazáltal nem kerülte volna el a halálos itéletet, ha 1668. november elején Bajmóczon meg nem hal. Az összeesküvés fölfedeztetése után, honti részeseit is elfogták és halálra itélték. De nagy váltságdíj lefizetése és a kath. vallásra való áttérésük árán kegyelmet nyertek. Bory utóda a korponai főkapitányságban 1667. október 1-én gróf Balassa Bálint, Hont vármegye főispánja lett.
1673. őszén a király parancsára gróf Collato ezredes horvát lovasezreddel megjelenvén a bányavárosok környékén, egymásután elveszi a protestánsoktól az egykori kath. templomokat. Október elején Korponán is járt e czélból és vissza is vette katholikusok számára a protestánsoktól 1541 óta birt vártemplomot.
1678-ban Balassa vitézei kétszer is megvédték a török ellen Korponát, a hol ekkor két század gyalogság és két század huszárság alkotta a helyőrséget. Az 1681: IV. t.-cz- 7. §-a elrendeli, hogy az 1655: VIII. t-cz- 19. §-a értelmében Korponára rendelt száz lovashoz a balassagyarmati és drégelypalánki négyszáz lovas és három száz gyalogos is hozzáadassék; sőt gróf Rabatta Rudolf tábornok még egy német lovas századot is helyezett a városba.
A Thököly-fölkelés következtében a hadirendeletek azonban máshova szólítván Korpona nagy helyőrségét, 682. október elején a fejedelem könnyen jutott a város birtokába. Ekkor Madách János volt a város kapitánya. Thököly szerencsecsillagának leáldozása után, noha Korpona a király hűségére tért, gróf Sallenburg császári hadvezér 1683. novemberében mégis kétezer forintig sarczolta meg a várost. A következő hónapban a Bécset fölmentő Sobieski János lengyel király hazatérő hadseregéből a párkányi ütközet után herczeg Lubomirski vezérlete alatt háromezer lengyel katona három napig táborozott Korponán.
