Éghajlati viszonyok.
Éghajlati viszonyok.
Dr. Schwartz Ottó a bányászati és erdészeti főiskola tudós tanárának harminchét évi megfigyelései alapján, Selmeczbányán az éghajlati viszonyok következőleg alakulnak: a közép hőmérsék 7.34° C; túlnagy hideg, vagy rendkívüli meleg nincsen; harminczhét év alatt a legnagyobb meleg 32° C és a legnagyobb hideg – 18.2° C volt. A tél tartós, de enyhe; a nyár is kellemes. a klima általában hűvösnek mondható. A zéróra redukált légnyomás évi középértéke 708.2. a legcsekélyebb légbeli ingadozások júliusra és a legnagyobbak deczemberre esnek; így tehát Selmeczbányán a legderültebb hónap július és a legborúsabb deczember. A levegőnek vízgőztartalma nyáron át háromszorosát adja a január havinak és így a nyári egy órai eső több csapadékot ád, mint a téli, egész napon át tartó eső, vagy havazás. A viszonylagos nedvesség évi középértéke 75.6; a levegő ily mérvű nedves voltának okát a város magas fekvésében leljük. A csapadék évi középértéke Selmeczbányán 876 milliméter. A csapadékos napok átlagos száma 120, ezek között 27 havazónap. Zivatart évente átlag 18-at észleltek. Az itteni szelekkel rendesen ellenkező irányuk van; a keleti, délkeleti és déli irányt követik. A villámok is legtöbbnyire a város keleti oldalán levő új főiskolai épületek villámhárítóiba csapnak. A város belső részét a környező hegyek védik a villámcsapásoktól. A jégeső a város területén ritka.
Selmeczbánya és külutczáinak földrajzi fekvését és éghajlati viszonyait tekintve, a közegészségre kedvezőknek mondahatók. A napi és évszaki melegingadozások csekélyek és a légnyomás ingadozásai is jelentéktelenek. A gyakori esőzések a levegőben szállingó fertőző anyagokat lecsapják, minek következtében Selmeczbányán a ragályos kórok kellő talajra nem is találnak.
