Iparvállalatok egészségügyi berendezése.
Iparvállalatok egészségügyi berendezése.
Az iparágak közűl elsősorban a bányászatot illeti az elismerés. A bányászat teremtette meg Selmeczbányát s vele együtt az itt jelenleg honos iparágakat. Városunk közönsége a bányakincstárral szemben hálára van kötelezve, hogy bányáit az ezüst árcsökkenése szülte nehéz viszonyok között is üzemben tartja, s ezáltal a város létét, jövőjét biztosítja, a lakosságnak kenyeret ad.
A bányászat és kohászat egészségügyéről már megemlékeztünk, itt még csak a bányák friss levegővel való ellátásának módjára szorítkozunk.
A bányaigazgatóság a bányák kifogástalan szellőztetésére mindig kiváló gondot fordított. A bányák szellőztetését illetőleg korszakot alkotott a bányavizek levezetése czéljából 1748-ban megkezdett 10,520 m. hosszú Ferencz császár-altáró és az 1782-ben megkezdett 16,334 m. hosszú II. József-altáró megnyitása; ez időtől kezdve a munkások egészségi viszonyai szemlátomást javúltak.
Selmeczbányán a bányák szellőztetése természete úton történik, vagyis azon áramlat folytán, melyet a kül- és bányalevegő-rétegek hőmérsékletének különbségéből származó légnyomás hoz létre. Egyes munkahelyek szellőztetésére a szükséghez mérten időnként kézi ventilátorok és szellőztető dobok alkalmaztatnak. 226Nagyobb czentrifugális ventilátorok alkalmazása az itteni bányákban nem vált szükségessé, csak a Pjerg-aknában találunk egy Körting-féle vízsugár szeleltetőt, a mely óránként 1000 m3 levegőt szolgáltat. Az erővíz mennyisége óránként 4–53, esése 70 m.
Minden munkatelepen fürdő-helyiség van és gyülekező-terem, ezen utóbbiak rendeltetése, hogy a munkások ott magukat kipihenjék, ruhát váltsanak és lehüljenek; téli időben a bánya- és küllég közötti különbözet 30–40° C-t is kitesz.
A bányászattal való foglalkozást laikusok, kik a viszonyokkal nem ismerősek, az egészségre kártékonynak tartják, pedig olyan munkások, kik kedvezőbb anyagi viszonyok között kellőleg táplálkoznak magas kort érnek el.
A bányászat és fémkohászat mellett városunk legjelentékenyebb iparága a szivargyártás. Közegészségi szempontból véve, a gyártelep tisztántartására kiváló gondot fordítanak. Szállongó dohánypornak a munkahelyiségekben nyoma sincs. a munkatermek minden egyes pontja tágas ablakokkal, télen át a reggeli és esteli munkaórákban Auer-égőkkel felszerelt gázzal kifogástalanul meg van világítva. a gőzfűtés egyúttal a mesterséges szellőztetést közvetíti; ezenkívül még külön szellőztető kémények is vannak. Az 5 nagy munkaterem térfogata 10.270 m3 s így a jelenleg alkalmazásban lévő 834 munkás mindegyikére fejenként 12.31 m3 levegő jut. Ivó- és használati vizet a telep udvarán lévő kút kellő mennyiségben szolgáltat.
Ehhez hasonló czélszerű berendezésű a város másik két nagyobb gyártelepe, a kötőgyár és a czipőgyár is.
Mindhárom gyárnak saját orvosa van. A tisztaságra és a hulladék eltakarítására a gyárak igazgatósága kiváló gondot fordít. – Hátránya e nagyobb gyári iparágaknak, hogy városunkban a csecsemők és kis gyermekeknek egy része az anyai ápolást nélkülözni kénytelen, mert e gyárak jobbára női munkásokat foglalkoztatnak.
A kisebb iparvállalatok: szabó, czipész, asztalos, pékek és hentesek dolgozó műhelyei, a tanonczok éjjeli nyughelyei kevés kivétellel sok kifogás alá esnek; nincsenek ugyanis kellőleg tisztán tartva és szellőztetve; nagy bennük a por, kevés a belégzésre alkalmas levegő.
A vegyeskereskedések, különösen a szatócsüzletek egy része, alig 40–50 m3 térfogatú szűk, nedves szobácskákban nyer helyet, hol minden kigondolható élelmi czikk van fölhalmozva, egyúttal – tisztelet az egyes kivételeknek – porral vastagon bevonva.
A mi a Selmeczbányán honos iparágaknak az egészégre, a testi szervezetre való befolyását illeti, első helyen a bányászattal, mint városunknak legfőbb iparágával kell elszámolnunk.
Valószínű, hogy már a mult századokban a czélszerűtlen lakásviszonyok, s az ivásra használt rossz bányavizek vetették meg alapját az itteni bányásznép testi elsatnyulásának és részben szellemi fogyatékosságának is; hozzájárulhatott még ehhez a hiányos táplálkozás, de különösen a pálinka mértéktelen élvezete. Figyelembe veendő azon körülmény is, hogy a bányászat és kohászat hygienája egészen új keletű; a munkások egészségének megóvására a tudományos kutatások útján megállapított egészségügyi berendezések csak a legutóbbi években hódítanak tért.
Sok évnek kellett eltelni, míg a tudományos kutatások beigazolták, hogy a bányamunkások vérszegénységét nem a bányamunka, hanem a bélféreg okozza, az ólommérgezés különféle tüneteit pedig az ólomnak a szervezetbe való hatolása szűli. Munkásainknak eme két legveszedelmesebb kórját a munkahelyiségeknek hygienikus berendezése s a munkásoknak saját jól felfogott érdekükben testük és ruházatuk gondozása, tisztántartása, reméljük, mindenkorra eltüntették.
A dohánygyári munka sem egészségtelen. A szárító helyiségekben kissé magasabb hőfok van, mint a mennyit az emberi szervezet megkiván, de a munkások szívesen dolgoznak itt, s a megbetegedés közöttük nem gyakoribb, mint a többi munkahelyiségekben dolgozóknál.
Nagyobb óvatosságra int a kötőgyári munkások egészségi állapotára való felügyelet. A gyapjú- vagy pamut-fonál a feldolgozásnál ugyanis porlik. A köhögésre hajlammal bíró munkásnőket e gyári munkából rögtön el kellene bocsátani. – A czipőgyártás, a munkások egészségére nagyobb veszélylyel nem jár, legfeljebb a gépek és éles eszközök szülte sérülések elől kell védekeznie a munkásnak. 227– A kisebb iparágaknál leginkább a nem kellően tisztán tartott szűk helyiségek esnek kifogás alá és okoznak különféle kórokat.
