Tájkórok és helyikórok.
Tájkórok és helyikórok.
Az általános egészségügyi viszonyok ismertetése alkalmával Selmeczbányán és vidékén első sorban a tájkórokat kell figyelembe vennünk. A bányászaszály (anchylostomasis), a dr. Tóth által létesített fokozott tisztasági rendszabályok következtében ma már csaknem teljesen kipusztúlt, holott 1881-ben még a Ferencz Józsf-akna munkásainak 91%-a és a Zsigmond-aknának 85%-a volt bélféreggel fertőzve.
223Az ólomgőzöknek a légző és emésztőszervekbe jutása a munkásnál kólikát, a végtagok reszketését és a feszítő izmokban hűdéses állapotot, végre teljes munkaképtelenséget okozhat. Dr. Tóth számos kisérleteivel kimutatta, hogy az ólomgőz, ólompor az üzemhelyiségek falazatára, az azokban elhelyezett összes berendezésekre, a talajra, a munkások ruházatára lerakódik, azt a munkás belélegzi és a szenyezett kézzel érintett tápszerrel a gyomorba viszi. A kellő óvóintézkedések azonban ezt a veszedelmet is elhárították. A kohómunkások között 1895-ben 241, 1900-ban 100, 1905-ben már csak 7 ólommérgezési eset fordúlt elő.
A pajzsmirigy túltengése Selmeczbányán gyakori betegség. A golyva az itteni lakosság egy %-át támadja meg; duzzadt nyak és a pajzsmirigy kisebb-nagyobb túltengése a lakosok legalább 3%-ánál fordúl elő.
A veleszületett butaság különféle válfajaival, az embernek e korcsszülötteivel lépten-nyomon találkozunk; 212 e szerencsétlenek száma, kiknek egy része a bányatársláda és a másik része a város kegyelemkenyerén tengődik. A lakosok számához viszonyítva 1000 lakos közül 13 a kretin és idióta; ez arányszámba nem foglaljuk azokat, kik fogyatékos értelmiségüknek megfelelő és kevés önállóságot szükséglő kisebb munkát végeznek.
A sérvbetegek száma Selmeczbányán oly nagy, hogy e testi fogyatkozást méltán sorozhatjuk az itteni endemikus betegségek közzé. Az ismert kórnemző okok mellett fölemlítendő, hogy a belváros lakóházai 200 méternyi emelkedésen helyezkednek el; a mint a lakás küszöbét elhagyjuk, már partot mászunk; a bányamunkások ezenkívül még a létrákon való bánya be- és kijárásnál fejtenek ki nagyobb izomerőt. A sérvekről pontos összeírást összeállítani nagyon nehéz. 2815 bányamunkás között 51 sérvkötőt osztanak ki évenként; miután a bányamunkások az összes lakosságnak egy hatodát teszik, 16,375 lakosra legalább 300 sérvest kell vennünk.
A ferde csontrendszerű, angolkóros törpe nyomorékok nagy számát tekintve, e betegséget is a gyakoribb helyikórok közé sorozhatjuk. Az 1904–905-ik tanévre kiírt 2269 elemi iskolaköteles gyermek közül 94 nem látogatja az iskolát; ezeknek tekintélyes része fejlődésében visszamaradt, angolkóros nyomorék. Joggal nevezi némely szerző e kórt a szegények betegségének. A sok angolkóros esetet Selmeczbánya vidékén a mult idők mostoha közegészségügyi viszonya, a szülők satnya testi szervezete és az iszákosság szülte.
