Dóczy Lőrinczné elrablása.
Dóczy Lőrinczné elrablása.
Rubigallus Pál gyönyörű leányát, Apollóniát Nagylucsei Dóczy Lőrincz bírta feleségül. Dóczy Lőrincz Zsarnóczán lakott. A törökök Zsarnócza, Szent-Benedek és Léva körül táboroztak és becsatangolták az egész vidéket. Dóczyné szépségéről híres volt az egész környéken. A selmeczi városi levéltár adataiból nem sikerült eddig biztosan megtudni, hogy mily úton-módon fogták el a törökök a szépséges Apollóniát. Az azonban kétségtelen tény, hogy elfogták és Konstantinápolyba szállították. Borzasztóan lesujtotta ez a szerencsétlenség nemcsak a Dóczy- és Rubigallus-, hanem a gazdag rokoncsaládokat is, mint a Hilleprantokat, a Haagokat, a Kielmanseggeket, a Molnereket és Selmeczbánya város egész lakosságát. Óriási összeget igértek a töröknek, ha Dóczynét kiadja. Magát a királyt kérte fel az előkelő rokonság és a város is, hogy járjon közbe a szultánnál a szerencsétlen asszony kiszabadítása érdekében. Mindez nem használt semmit. Három éven át volt Apollónia a szultán fogságában és csak ezután szabadult ki. Hogy 110Dóczyné mily úton nyerte vissza szabadságát, azt teljes biztonsággal megállapítani nem lehet. De érdekes az erről szóló hagyomány, a mely szerint három szebechliepi (Szebelléb) tót ember, a kik, mint abban az időben oly sokan, teljesen bírták a török nyelvet és elsajátították a török szokásokat, derviseknek öltözve, egy évi nehéz vándorlás után Konstantinápolyba érkeztek s valami úton-módon kiszabadították a szép Apollóniát és őt is dervis ruhába bujtatva, hosszú utazgatás után visszahozták. Annyi bizonyos, hogy kiszabadult férjének, családjának és e városnak mondhatatlan örömére. E hagyománynál sokkal valószinűbb azonban, hogy a családnak mégis sikerült nagy váltságdíj lefizetése mellett a szegény asszonyt kiszabadítani. Dóczy Lőrinczné 1608. július havában halt meg Károlyfalván és nagy pompával temették el a lipcsei plébániai templomban, a hol bizonyára még most is ott fekszik földi maradványa anyjával, Rubigalus Pálnéval együtt. Az a német levél, a melyet a selmeczi városi levéltárban őriznek és a melylyel a gyászhírt Dóczy Lőrincz a város bírájának és tanácsának tudtuladja s a város közönségét a temetésen való részvételre meghívja, oly érdekes, hogy érdemesnek találjuk itt szószerint közölni. A szokásos czímzés és bevezetés után:
»Und gebe den Hern mit höchsten Bertrübniss und Herzenleidt zuvernemben, dass der getreue Gott, mein herzallerliebte Fraw Ehegemahl, Fraw Apollonia Dóczy ein geborne Rubigallin zue Carlsdorf aus diesen vergenglichen Leben, in die ungezweifelt ewig freudt und seligkeit zue sich erfordert, Deren und uns allen der getreue Gott ein fröliche Auferstahung verleihen wolle Amen. – Nun dan der verstorbene Cörper, nunmehr anderst nichts als des Khülen Erdreich und seines Ruhebethes legent, habe ich wegen des Conductes eines Tages auf den 17 Monat Julli umb 9 Uhr vor Mitag auf Liptsch in der Pfarkhirchen, dachin Sie sich vor Irem Ableben als zue ihrer lieben Fraw Mueter zuligen begert, zue halten entschlossen. Demnach ist an den Herrn Nachbarn mein freundt und dienstlich bieten, die Herrn wollen auf obbemelten Tag und Stundt, oder den Abendt zuvor umb 9 Uhr vormitag in das benandte Ort unbeschwärt erscheinen und meiner lieben Fraw Ehegemahl sälligst ihren verstorbene Leichnamb, zue ihren Ruhebet beleiten, und ihr also ihren letzten Dienst leisten helfen, daswolle umb die Herrn Nachbarn Ich hienwiederumben frnd. beschulden, und ob ich mich wohl kheines Ausenbleibens versehe, biete ich doch die Herrn Nachbarn zue besserer Nachrichtung umb unbeschwert Antwort. – Hiemit die Herrn und uns alle den Segen Gottes bevelend. Datum Ziarnovütz den 11. Jully Anno 1608.
Den Herrn Nachparn
Jederzeit willigster
Lorentz Doczy von Nagylutscha
Freuher zue Ziarnowütz.
Lorentz Doczy von Nagylutscha
Freuher zue Ziarnowütz.
A temetésen Selmeczbánya küldöttsége is részt vett.
