A márianosztrai fegyintézet.
A márianosztrai fegyintézet.
A vármegye egyik nevezetessége és látnivalója a mária-nosztrai női fegyintézet, a mely ily minőségében egyedüli az országban. A XIV. század második felében a Remete szt-Pálról nevezett szerzetesek voltak a helynek első lakói, a kik itt 1352-ben templomot és kolostort építettek. A mikor a szerzetet II. József eltörölte, a pálosok vagyonát a vallásalaphoz csatolták. Az épületeket és a hozzátartozó külsőségeket az igazságügyi kormány 1858-ban kibérelte, majd 1894-ben 220megvásárolta a fegyház czéljaira. az intézetet, 1858-ban, a paulai szt. Vinczéről nevezett irgalmas nővérek gráczi kongregácziójának adták át. Az irg. nővérek, az igazságügyi kormánynyal kötött szerződés értelmében, az oda beutalt rabnők és fegyencznők szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a törvények értelmében eszközlik; az apácza-rend fedezi az intézet összes kiadásait, melynek ellenében haszonélvezi az intézethez tartozó földeket, használja a rabnők munkáját és minden egyes letartóztatott után naponként és fejenként 68 fillért kap az államtól. Az intézet vezetésével megbízott apáczák rendes száma negyvenkettő. Ezeken kívűl állami tisztviselőkként szolgálnak: dr. Gunda Antal ügynök, ki a kincstár érdekeinek megvédésére alkalmazott állami közeg, – és dr. Büben László orvos. Az intézetben a felügyeletet az irg. nővérek teljesítvén, a jelenleg nyolcz számból álló fegyőrség csak a külső szolgálatot végzi. Az intézetet 1894-ben kibővítették háromemeletes magánzárka-épülettel, melyben 183 zárka van, továbbá külön kórházi épületet is emeltek. Az intézet befogadási képessége ötszáz személyre szól. Az 1904. év utolsó napján a létszám 359 volt, míg az egész évben 502 volt a letartóztatottak száma. 1858 óta 6694 egyént szállítottak a fegyintézetbe. A bűntények nemeire nézve legtöbben vannak közöttük a tolvajok: 48%. A vagyon elleni bűncselekmények miatt letartóztattak száma 54%-át teszi az összlétszámnak. Az ember testi épsége elleni bűnösök között előljárnak a gyermekgyilkosok 20%-kal. Életkorra nézve a 20–30 év közöttiek 43.5%-al szerepelnek, míg a családi állapot szempontjából a hajadonok vannak többségben, 53%-al. a letartóztatottak kézimunkát (varrás, himzés), továbbá kerti és mezei munkát végeznek, a más munkára alkalmatlanok pedig tollfosztással foglalkoznak.
Az ipolysági törvényszék fogházába 33 személy fér, téli időben azonban a létszám ennél nagyobb is olykor. Az 1904. évben 513 egyént szállítottak a fogházba. A járásbíróságok fogházaiban 418 egyén volt letartóztatva, úgy, hogy az egész ügyészség területén 931-en töltötték a büntetésük idejét.
