Bányászat.
Bányászat.
Komárom vármegye tatai járásában vannak a híres vörös márvány-, bazalt- és mészkő-bányák és a tatai szénbánya, melynek jóminőségű barnaszene nemcsak hazánkban, hanem Ausztriában is ismeretes, s a melyről külön fejezetben szólunk.
Komárom vármegye keleti részén, a Gerecse hegycsoport nyugati oldalán levő márvány- és mészkőbányák évszázadok óta ismeretesek. Tardos és Héreg községek határában, az esztergomi érseki uradalmak területén, jó minőségű márványt fejtenek. A bányák bérlői Aprili testvérek, esztergomi kőfaragó-czég. A vörös márványon kívül még bazaltot és mészkövet is fejtenek, az utóbbit Dunaalmás körül. A mészkő anyaga édesvízi, tömör, kemény mészkő és így kőfaragómunkára nagyon alkalmas. A mészkőbányák tulajdonosa Barcza Adolf. Több jel arra mutat, hogy már a rómaiak aknázták ezeket a bányákat. 1850 körül a komáromi vár erődítési munkálataihoz is innen szállították a kőanyagot; később pedig a bécsi császári palotához is, a hol az egész alapzat és lábazat, a magas földszintig, az e vidéken faragott kövekből áll. Hazánk több állami épületéhez a márvány- és mészkőanyagot szintén innen szállították; nevezetesen a budapesti Szt. István templomhoz, az új országházhoz, az eskütéri hídhoz, a budai kir. várpalotához és a pénzügyminiszterium palotájához. A Tardos és Dunaalmás vidékén fekvő kőbányákban átlag 200 munkás foglalkozik és a kifejtett márvány- és mészkövek évi termelése 1500–1800 köbméter.
A Vértes hegyek nyúlványaiban sok oly mészkő van, mely nagyon jó meszet szolgáltat. Felsőgalla és Bánhida vidékén a mészégetés már régóta virágzó kereseti forrás volt. 1903-ban a régi mészégető kemenczék helyébe a körkemenczék lépnek. Az előbb említett évben épült Bánhidán Svoboda Gyula mészégetőkemenczéje és Felsőgallán a Magyar általános kőszénbánya rt. mészégető telepe. Ez utóbbi, habár leginkább a bányából kiszállított tisztátalan szén okszerű kihasználása és a bányatelep szükségletének fedezésére épült, Komárom vármegye mészszükségletét, a bánhidai mészégető-kemenczével együtt, teljesen fedezi. A mészkövet a felsőgallai trias-kőbányából fejtik és egy 1200 méter hosszú sodronypályán a mészégető telephez szállítják.
