Fakereskedés.
Fakereskedés.
Fapiaczának jelentőségét Komárom vízi közlekedési útainak köszönheti. Komáromnál torkol a Vág a Dunába. Itt kellett megállapodnia a felvidéki tutajosnak, mert a Duna vizén már nem utazhatott azzal a készlettel, melylyel a Vágon úsztatott le. A felvidéki tutajos Komáromban rendesen hosszabb ideig vesztegelt, mert itt osztotta el áruit vidékek szerint, mivel más fát és minőséget keres a budapesti, mást a tolnamegyei és mást a bácskai vevő. Viszont a vevő is itt válogatta össze a különféle főárut a liptói, a trencséni és az árvai tutajosoktól. Komáromban jöttek össze az ország legtöbb vidékéről a fakereskedők. A komáromi fapiaczot kereste fel a pesti, közép- és aldunai, szerb, sőt bolgár fakereskedő is. Levéltári adatok szerint a komáromi fakereskedők a XVIII. században élénk forgalomban állottak Törökországgal is, hova sok talpat, azokon pedig deszkát, zsindelyt és talpfát szállítottak.
Hogy a fakereskedés Komáromban hajdan milyen fontos volt, igazolja az, hogy midőn az 1763-iki nagy földrengés a várost romba döntötte és Mária Terézia királynő a várost a Duna balpartjára akarta áthelyezni, ez a terv azért nem volt kivihető, mert a város a túlsó partot a fakereskedés czéljaira területileg kevésnek és alkalmatlannak találta. A fakereskedésnek nagy hátrányára szolgált az erődítményeknek a Vág partján való kiépítése. 1867-ben a komáromi épületfakereskedők pert indítottak a pozsonyi m. kir. kincstári ügyészség, mint a komáromi kincstár jogi képviselője ellen, a Vág partján levő épület kisajátítása iránt, mert a fatelepek és a Vág folyam között felállított erődítési művek a kereskedés folytatását lehetetlenné tették. A per egyességgel, ért véget. A fakereskedés az erődítések felépítése után sem szűnt meg, csak a telepek nyertek a várfalakon kívül elhelyezést; a kereskedők száma azonban megcsappant, a minek főoka vasúti szállításnak a vízi szállítást elnyomó versenye volt. Ma a felvidéki fűrészárut leginkább Ausztriába és Németországba exportálják és e külföldi piaczra az áru csakis vasúton szállítható. A hazai vevők is inkább vasúton rendelik meg szállítmányukat, mert gyorsabban kapják meg. A vasúton a faáru nincs is annyira kitéve a romlásnak és a szállítás sem talál oly akadályokra, mint a tutajozásnál, a hol a vízállás kedvezőtlen volta gyakran leküzdhetetlen akadálya a szállításnak.
Mindezeknek sajnálatos eredménye Komárom fakereskedésének hanyatlása. Míg tíz évvel ezelőtt a Komáromban kikötött tutajok száma meghaladta a húszezret, ma alig éri el a tízezret.
Az utolsó 6 évben a vizeken Komáromban érkezett tutajok száma a következő:
1900-ik évben érkezett
|
8600 tutaj
|
1901-ik évben érkezett
|
9604 tutaj
|
1902-ik évben érkezett
|
9876 tutaj
|
1903-ik évben érkezett
|
10339 tutaj
|
1904-ik évben érkezett
|
11896 tutaj
|
1905-ik évben érkezett
|
10890 tutaj
|
A tutajokon érkezett faanyag évi átlagos értéke 7 millió kor. körül váltakozik. Hozzászámítandó ehhez az az 1–1 1/2 millió korona értékű 2000–2500 tutaj, mely a komáromi partok érintése nélkül továbbíttatik ugyan, de mégis a komáromi fakereskedelem elszámolásának tárgyát képezi.
