Gabonakereskedés.
Gabonakereskedés.
Komáromban a XVIII. század második felében öltött a gabonakereskedés nagy arányokat, midőn az itt megtelepedett és nagy üzleti tőkével rendelkező ráczok a bánáti búzát Komáromban raktározták és innen szállították feljebb Ausztriába és a külföldi piaczra. A jól jövedelmező gabonaüzletet a vagyonosabb 241városi polgárok is gyakorolták és a Duna mentén százakra menő tölgyfahajókkal vontatták a gabonát a piaczokra.
Hogy Komárom városa a gabonakereskedés góczpontjává lett, legjobban bizonyítja az 1807-ben itt megalakult első hazai biztosítási szövetkezet, melynek czélja a gabonaszállítmányok biztosítása volt. Ezt a társaságot Ferencz császár és király a »Császári királyi szabadítékos rév-komáromi biztosító-társaság« czímmel ruházta fel. A biztosító társaság 200.000 frt alaptőkéjét 400 drb 500 frtos részvény útján szerezte be. A társaság dolgai oly kedvezően folytak, hogy a részvények értéke több mint két millió forintra rúgott, mígnem 1811-ben a devalváczió ezt a virágzó üzletet is tönkre tette. A társaság alaptőkéje 200.000 p. forintról ugyanannyi váltóforintra szállott le. E veszteséghez járult a kereskedelmi pangás, a külföldi biztosító társaságok térfoglalása, a Győrben keletkezett társaság versenye, melyben Győr Komáromot legyőzte. A forradalmi események és az 1848-iki tűzvész után a társaság már a végromláshoz közeledett, míg végre 1854-ben feloszlott és a gabonakereskedők Komáromból tömegesen elköltöztek.
