Hidak, révek és kompok.
Hidak, révek és kompok.
Komárom városában a hidak és révek 1796-ig a kincstár tulajdonában voltak. Ettől kezdve a Duna nagy ágán átvezető repülő híd és a kis ág jármos hídja, valamint a vág-dunai húzó-komp, 27.830 forint 31 1/2 kr vételárban, az összes szerelvényekkel együtt, a város tulajdonába mentek át. Ebbe az összegbe belefoglaltatott a haszonélvezetért járó örökváltság díja is. 1837-ben a Duna nagyobbik ágán a repülő hidat a város kicserélte hajó-híddal, melynek építési költségei 30.881 frt 57 1/2 krajczárra rúgtak.
A jelenlegi, állandó Duna-hidat az állam építtette, a régi győrdunai hajóhíd helyén. Komárom városa a hajóhíd után járó jövedelem elvesztéseért az államtól kártalanítást nyert.
A dunai híd két részből áll: a hosszabbik a régi Újszőnyt a Duna-szigettel köti össze, a Duna nagy ágán épült vashíd, mely folytatásképpen a vasút pályatestét is áthidalja és a rövidebbik, mely a dunai szigetet a várossal köti össze. A komáromi Erzsébet-dunahíd 416 méter hosszú és a kocsipálya szélessége 6 méter. A híd vasfelszerkezetű, s három meder- és két parti pilléren nyugszik. Az egyes pillérek légnyomású, ú. n. Caison alapozási módszerrel, a Duna »0« vízsíkja alá, 13.0 méter mélységig vannak alapozva. A híd két oldalán a gyalogközlekedés számára készített járó, a főtartókhoz erősített consolokon nyugszik, A híd építési költsége 2,330.000 korona volt. A fentartás évenként 12.000 koronába kerül. A hídvámból befolyó évenkénti 23.000 korona jövedelem, a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium tárczájának a javára fordíttatik.
A vármegye területén még a Vág-Dunán van dunai híd, mely a várost az udvardi járással köti össze. Ez azonban csak jármos fahíd.
E hidakon, kívül a vármegye folyóin több hídösszeköttetés nincsen. A forgalmat több helyen komp-közlekedés bonyolítja le. A Dunán kompon a vármegye területén két helyen lehet átkelni. Az egyik – kocsiközlekedésre alkalmas – kompjárat Gönyő és Kolosnéma községek között van, a másik Danaalmás község határában.
A Vág folyón Keszegfalun, Gútán, Kamocsán, és Szímőnél van kompjárat a vármegye területén.
A gőzhajózás Komárom vármegye területén a Cs. és Szab. Kir. Első Dunagőzhajózási Társaság kezében van. Az első gőzhajó, a »Franz I.,« 1830 szeptember 4-én tette meg első próba-útját Komárom érintésével Budapestre, 14 óra és 15 percz alatt.
Naponként egy személyszállító hajó közlekedik Budapest és Bécs felé. Különösen a teherforgalom nagy a komáromi hajóállomáson. A hajón szállított áruk leginkább fa, gabonaneműek és zöldségáruk, melyeket nagyszámú uszályhajók szállítanak a budapesti piaczra. A teherforgalmat a fenti hajózási vállalat nem egyedül bonyolítja le, hanem mellette sok magánvállalat tart fenn hajójáratot.
