Vegyészeti ipar.
Vegyészeti ipar.
A két legrégibb gyár a vármegyében a vegyészeti ipart szolgálja. Ezek az almásfüzitői és az ászári keményítőgyárak. A füzitői gyár 1848-ban épült és eredetileg czukorgyár volt. A 70-es években üzeme megszűnt és a gyárból tűzérkaszárnya lett. A később Orth János név alatt ismeretessé vált János Salvator főherezeg is ebben a kaszárnyában állomásozott. 1886-ban a Brössler 239és társai czég vette meg a kaszárnyát gyári czélokra és megalapította a mostani búzakeményítő- és dextrin-gyárat, melyhez 1899-ben még egy burgonyakeményítő-gyárat csatolt. A reá következő évben a czég részvénytársasággá alakult át. 1900-ban a gyár nagy részét tűz pusztította el és jelenleg csak az 1894-ben épült kukoriczakeményítő-gyár és a dextringyár van üzemben.
A kisbér-füzitői egyesült gyári részvénytársaság 1900-ban Kisbér mellett, Ászár község területén, egy burgonyakeményítő-, szörp- és szőlőczukor-gyárat alapított, mely ezidőszerint a monarchia ily gyárai között a legnagyobb. A két gyárban a foglalkoztatott munkások száma 550; a lóerők száma 640.
A két gyár évenként 400.000 q burgonyát, 52.000 q kukoriczát dolgoz fel. E terményeket majdnem kizárólag a megyebeli gazdaközönségtől szerzik be. A vármegyében évenként 8000 holdat vetnek be burgonyával a gyárak részére.
Almásfüzitőn a keményítő- és dextringyár szomszédságában épült még egy nagy vegyészeti gyár, az amerikai »Vacuum Oil Company rt.« nagyarányú ásványolaj- és zsiradéktelepe.
