Gyermekegészségügyi viszonyok.
283Gyermekegészségügyi viszonyok.
Az a megbecsülhetetlen kár, melyet a halálozás még a nyolczvanas évek elején okozott, legfőképpen a gyermekpusztulásnak tulajdonítható. Utána következnek a járványok, végre különösen pusztít a tüdővész. Lássuk e tényezőket egyenként. Közegészségügyünk orvoslást igénylő legfontosabb mozzanata: a nagymérvű gyermekhalandóság, mely mint kóros tünet, mélyen belevág a nemzeti élet fejlődésébe. A vármegyében az 1883–1892. évtizedben az összesen élve szülöttekből (66.282) elhalt 26.855 öt éven alóli gyermek, vagyis az összes szülöttek 40.5 százaléka. Ez eredményt összehasonlítva más vármegye, például Pozsony vármegye gyermekhalandósági arányával, azt találjuk, hogy ott a legalacsonyabb halálozási százalék 44.11 volt, a legmagasabb pedig: 62.3 (1872. évben).
E nagymérvű halandóság méltatásánál tekintetbe jönnek a gyermek fejlődésével kapcsolatos veszélyek és betegségek, a gyermek külső viszonyaiban rejlő egészségi ártalmak: a nyomor, melynek a gyermek gyenge szervezete áldozatul esik. Itt az öt éves korig elhalt gyermekek csoportját korszerinti csoportosítással veszszük szemügyre és pedig az egy éves koron belüli gyermekek viszonyaira való tekintettel.
A gyermekhalandóság az összes halálesetek számához viszonyítva tiz évi átlagban (1883–1892).
Évben
|
Az összes
halálesetek száma |
Egyéves korig
elhaltak |
1–5 éves korig
elhaltak |
0–5 éves korig
elhaltak |
Négyhetes korig
elhaltak | ||||
száma
|
%-a
|
száma
|
%-a
|
száma
|
%-a
|
száma
|
%-a
| ||
1883
|
4986
|
1619
|
32.4
|
981
|
19.6
|
2600
|
52.1
|
674
|
13.5
|
1884
|
4493
|
1537
|
34.1
|
625
|
13.9
|
2162
|
48.1
|
672
|
14.9
|
1885
|
4902
|
1610
|
32.8
|
900
|
18.3
|
2510
|
51.2
|
694
|
14.0
|
1886
|
5532
|
1562
|
28.2
|
1228
|
22.1
|
2790
|
50.4
|
624
|
11.2
|
1887
|
6351
|
1862
|
29.3
|
1755
|
27.6
|
3617
|
56.9
|
697
|
10.3
|
1888
|
5183
|
1611
|
31.1
|
907
|
17.5
|
2518
|
48.6
|
676
|
13.0
|
1889
|
4077
|
1288
|
31.5
|
707
|
17.3
|
1995
|
48.9
|
620
|
15.1
|
1890
|
5376
|
1545
|
28.7
|
1246
|
22.2
|
2791
|
51.9
|
662
|
12.3
|
1891
|
5651
|
1651
|
29.2
|
1482
|
26.2
|
3133
|
55.4
|
767
|
13.5
|
1892
|
4933
|
1582
|
32.7
|
1157
|
23.4
|
2739
|
55.5
|
689
|
13.9
|
Összesen
|
51484
|
15867
|
30.5
|
10988
|
21.01
|
26855
|
52.16
|
6775
|
13.2
|
Az itt bemutatott táblázatból kitűnik, hogy az élve szülöttekből (66.282) elhalt: 15.867 egy éves korig való gyermek, vagyis ezer újszülött közül 239; közel negyedrésze pusztul el tehát az élet első évében. A gyermekek ama csoportjából, kik első évüket már meghaladták, az egytől öt éves korig való gyermek halálozási aránya már kedvezőbb, ugyanis az összes szülöttekből meghalt 10.988, vagyis azoknak 16.6%-a.
Sokkal nagyobb ennél az élet első négy hete folyamán a gyermekhalandóság és jelentékeny helyet foglal el az összes halálozás arányában. Az említett 66.282 szülöttből: 6775, vagyis azoknak 13.2%-a nem élte túl négyhetes korát. Ama tényezők közül, melyek a gyermekhalandóságot legfőképpen előmozdítják, említendő a hiányos táplálkozás és a gondozás hiánya. Sok esetben meg van akasztva a kisded fejlődése, ha az anya idegenre, másra bízza újszülöttét, mikor a csecsemő száraz dajkálásra szorul és nem neki való táplálékkal tartják; innen a sok gyomor- és bélbaj, melyektől a gyermek a »gyermekaszály« sorvasztó nyavalyájába esik. Idetartoznak továbbá a kedvezőtlen lakási viszonyok, melyek mitsem javultak az utolsó évtizedek folyamán.
Az időjárásnak, a zord időnek a gyermekhalandóságra való befolyása is kétségtelen. A vármegye területén az 1892. év téli hónapjaiban (első negyedében) meghalt 933 hét éves korig való gyermek, beleértve 280-at, a kik hevenyfertőző kórokban hunytak el, s a kik a lakóházak zsúfoltsága következtében elkülöníthetők nem voltak. Ugyanazon év második negyedében az enyhébb idő 284beálltával alábbhagyott a gyermekhalandóság és 933-ról 688-ra csökkent; a harmadik évnegyedben pedig, még kedvezőbb időjárás mellett, mikor a gyermeksereg és a háznép a szabadban mozog, a gyermekhalandóság 633-ra szállt alá; a negyedik negyedben azonban ismét 716-ra emelkedett. Kitetszik ebből, hogy a gyermekhalandóság legfőbb forrásai a kedvezőtlen lakásokban, a hevenyfertőző betegségekben, valamint a gondatlan ápolásban, rossz táplálkozásban és a rossz ivóvízben egyaránt és együttvéve keresendők.
A gyermekhalandóságot növelik még egyéb egészségügyi fogyatkozások, bizonyos helyi szokások. Ilyen a vármegye néhány községében dívó ruházkodási mód. Ez abból áll, hogy a nők gyapjúkelmékkel domborítják csípőiket; a ruházat súlya 7–8 kilót nyom és átlagos számításban megfelel a testsúly kilenczedrészének! Ily ruházat, visszafojtott melegével, gátolja a bőrnek a működését, a hő elvezetését és hátráltatja a szervek, az izomzat kifejlődését. Nem csoda, hogy ily körülmények között az anyák satnyulnak, elgyengülnek; gyenge az ivadék is, a mi szintén növeli a gyermekhalandóságot.
