Heister Szigbert.
Heister Szigbert.
A bécsi kormány a kuruczok sikereinek hatása alatt gróf Heister Szigbertet nevezte ki a magyarországi hadak főparancsnokává és herczeg Esterházy Pál nádor útján újból közbocsánatot hirdetett. Heister márczius havában megkezdvén az előnyomulást, miután a Dunántúl egy részét pusztítva bekalandozta, Komárom körül összpontosította a császári hadat, hogy a Csallóközt megtisztítsa a kuruczoktól. Bevárván a gróf Pálffy János vezérlete alatt álló horvátokat, a gróf Pekri Lőrincz és Ocskay László dandárnokok alatt álló kuruczok ellen indult, a kik az április 21-én Püspökinél kivívott siker óta folytonosan támadták a gutai sánczokat, melyeket időközben a császáriak foglaltak el. – Április 28-án Pekri, Ocskay és Somogyi Ferencz huszárezredes, mintegy 1000 lovassal és 500 gyaloggal elindultak Komárom felé és Nyárasdnál összeütköztek Heister táborával. Erős küzdelem támadt, melynek folyamán a kuruczok a túlerővel szemben hátrálni voltak kénytelenek. A császáriak a nagymagyari révig üldözték a hátrálókat és Pekri Lőrincz, a ki súlyosan megsebesült, csak a segélyére siető Bercsényi védelme alatt tudott elmenekülni. (Thaly Kálmán: Ocskay László. 40. old. Pozsony, várm. monogr.)
Heister ezután Érsekújvárt mentette fel az ostromzár alól, majd Léva felé vonult, de arra a hírre, hogy a Dunántúl a kuruczok mindegyre nagyobb tért hódítanak, csakhamar visszafordult s Érsekújváron át május 16-án ismét Komáromba érkezett s innen a dunántúli vármegyékbe vonult.
Míg Heister a Dunántúl volt, a dunáninneni részen a kuruczok mindegyre nagyobb sikereket arattak. A szomolányi győzelem után (május 28.) Bercsényi Ebeczkyt és Szabó Mátét a Csallóközbe, Galánthai Balogh István ezredest pedig a gutai sáncz elfoglalására küldte. A megrettent haditanács egymásután küldözgette rendeleteit a vármegyére. Hogy a lakosságot megnyugtassák, május 12-én a király felszólította a vármegyét, tegye közhírré, hogy a császári sereg által okozott károkat a károsultak jelentsék be gróf Lamberg miniszternek. Ezt a csekély kedvezményt azonban csakhamar szigorúbb rendeletek követték.
A hadi tanács május 15-én szemére hányta a vármegyének, hogy Heister seregének ellátására semminemű intézkedést sem tett, egyben utasítja a vármegyét, hogy ebben az ügyben Friedberg hadibiztossal egyezkedjék. Csakhogy ekkor már nem volt senki, a ki ezeket a rendeleteket végrehajthatta volna, mert, mint a május 23-án kelt királyi rendelet is mondja, a vármegye legnagyobb része a felkelőkhöz állott.
A szeptember 12-én kötött fegyverszünet alatt Heister, a ki az engesztelhetlenség képviselője volt, szigorú intézkedésekkel akarta meggátolni a felkelés 464tovaterjedését. Már szeptember 23-án megtiltotta a vármegye lakosságának a fegyverviselést, majd október 16-án eltiltotta a Rákóczi által veretett rézpénz forgalmát, november 12-én pedig Lipót király megsürgette az általános lefegyverzés tárgyában kiadott rendelet végrehajtását s egyúttal 1350 köböl gabonát követelt a vármegyétől.
