I. Lipót.
I. Lipót.
I. Lipót uralkodásának első éveit az erdélyi viszonyok és a töröknek újabb hódításai kötötték le.
A töröknek az erdélyi ügyekbe való beavatkozását a bécsi udvar aggodalommal fogadta a különösen arra a hírre, hogy a török Kassát megtámadni készül, csakhamar hozzáfogott a fegyverkezéshez. 1658 nyarán már tekintélyes sereg gyült egybe Komárom körül, mely Gonzaga parancsnoksága alatt Kassa felé indult. (Tört. Tár 1880. 6.)
Még mielőtt kardélre került a dolog, Lipót király 1659-ben, mellőzve a komáromi uradalomnak zálogbaadását, azt tartozékaival együtt gróf Zichy István győri főkapitánynak adományozta.
1662 szeptember havában a török aga megjelent Komáromban, panaszt emelni Zrinyi Miklós legutóbbi portyázásai miatt. (Tört. Tár 1881. 119.)
Hasztalan uralkodott békés hangulat az 1662. évi május elsejére egybehivott országgyűlésen, az itt elhangzott nyilatkozatok hatástalanok voltak a törökökre, a háború Konstantinápolyban 1663 elején már befejezett dolog volt.
A török hadikészülődéseinek hirére a bécsi kormány még egyre folytatta a békealkudozásokat, s csak midőn a török had már az Aldunánál táborozott, kezdték a császári hadat összpontosítani, valamint fegyverbe szólították, noha elkésve, a nemesi felkelést is.
1663 július elején Komáromban és Érsekújvárt mintegy 10.000 ember táborozott. Az egykorú tudósítás szerint ugyanannyi főből álló magyar hadat a Csallóközben helyeztek el, míg Nádasdy Ferencz, Batthyány Ádám és Esterházy Pál, Győr és Komárom között mintegy 30.000 embert vontak össze. (Tört. Tár 1980. 126.)
A nagyvezér csak július hó végén kezdte meg a hadműveleteket, s nem, mint eredetileg tervezte, Győr vagy Bécs, hanem Érsekújvár ellen fordult. Mialatt a török had Esztergomnál megkezdte az átkelést a Dunán, Forgách Ádám érsekújvári főkapitány augusztus 6-án a törökök által már előbb megszállott Párkányt megtámadta, de a törökök már felkészülve várták s Forgách súlyos vereséggel hagyta el a küzdelem színhelyét.
