Plébániák.
Plébániák.
A katholikus hit terjedésével a XVII. században, de főleg a szatmári békekötés utáni korszakban, a középkori plébániák tekintélyes részét helyreállították. Igy I. az esztergomi egyházmegyében: Csicsó (1677.), Ekecs (1790.), Ekel (1816.), Érseklél (1787.), Gúta (1634-ben már ismét fennállott; anyakönyvei 1715-től), Izsa (1721.), Keszegfalva (1763.), Komárom (1605., illetőleg 1626.), Nagy-Megyer (1681 előtt), Csúz (1703.), Jászfalu (1736.), Kolta (1780.), Szent-Péter (1662 előtt), Kurtakeszi (1754.), Kürt (anyakönyvek 1714-től), Ógyalla (anyakönyvek 1773-tól), Perbete (1655 előtt), Szemere (1725.), Udvard (1698.), Bajcs (1876-ban alakíttatott plébániává), Naszvad (1634-ben tartott egyházlátogatás alkalmával fennálló plébániaként fordul elő), Szimő (plébániája Gutról lett áthelyezve, anyakönyvei 1719-től kezdődnek), Héreg (1723.), Szomor (1764.), Tardos (1764.), Tarján (1756.) plébániákat.
II. A győri egyházmegyében ma meglevő plébániák visszaállításának időpontját közelebbi adatok hiányában nem állapíthatjuk meg, csupán Mocsáról, Bánhidáról és Tatáról mutatható ki, hogy a XVII. században már fennállottak.
Mocsát és Tatát az 1681-ben tartott országgyűlésen benyujtott sérelmekben mint olyan helyeket említik, a hol a protestánsok templomai és paplakjai elvétettek.
Bánhidán az anyakönyvek 1635-ben kezdődnek, s így egyike lehet azoknak a plébániáknak, melyek a XVI–XVII. század vallási küzdelmei közepett szakadatlan fennállottak. A többi plébániánál csupán az anyakönyvek nyujtanak fennállásukat illetőleg némi támasztékot.
Alább közöljük a győri egyházmegyéhez tartozó plébániákat zárjelben megemlítvén az évet, a melytől fogva az anyakönyvek kezdetüket veszik. 1. Kisbéri alesperesi kerület: Ács (1751.), Ászár (1803.), Bana (1785.), Bábolna, alapíttatott 1881-ben (1882.), Bokod, alapíttatott 1870-ben, Császár (1724.), Dad (1748.), Kisbér (1722.), Kocs (1748.), Mocsa (1700.), Nagyigmánd (1724.), Ószőny (1741.), Szend (1772.), 2. tatai alesperesi kerület: Alsógalla (1800.), Bánhida (1635.), Dunaalmás (1715.), Felsőgalla (1742.), Gesztes, 1900-ban létesült (1851.), Kecskéd (1750.), Környe (1746.), Szomód (1763.), Szőlős (1866.), Tata (1690.), Tolna (1742.), Vértessomló (1787.).
