Az 1790. évi tisztújítás.
Az 1790. évi tisztújítás.
Az első tisztújítást 1790. márczius 18-án tartotta a vármegye közönsége gróf Nádasdy Mihály örökös főispán elnöklete alatt, mely alkalommal Bajcsy János I. és Ghyczy József II. alispánná választatott. Az utóbbit 1794-ben I. alispánná választották, mely tisztét 1806-ig viselte, mikor a hétszemélyes kir. tábla elnöke, majd utóbb (1825–1839.) Torontál vármegye főispáni helytartója lett. Az 1794. április 29-én megtartott tisztújításon a rendek Galántai Balog Jánost választották meg II. alispánná.
Balogh János (született 1759. okt. 12. † 1827.) az alkotmányos élet visszaállításával 1790-ben lépett Komárom vármegye szolgálatába, előbb főjegyző, 1794. április 29-én II. és 1806. október 8-án I. alispán lett. Mint a magyarság s a magyar nyelv ügyének lelkes előharczosa, főjegyző korában keresztülvitte a vármegyei jegyzőkönyvek magyarul való szerkesztését. Komárom vármegye 1792-ben országgyűlési követnek választotta, ezen az országgyűlésen csakhamar kitűnt szónoki tehetségével. Az 1796., 1802., 1805., 1807. és 1808. évi országgyűlésen is Komárom vármegyét képviselte, 1810-ben azonban megvált Komárom vármegyétől s a szomszéd Bars vármegyébe tette át lakását, hol többek közt Füssön volt birtokos. Az 1811–1812. évi országgyűlésen már mint Bars vármegye követe, az ellenzéknek egyik vezéralakja lett. Helyét Komáromban 1810. május 8-án megtartott tisztújítás alkalmával Ghyczy Ferencz foglalta el, a ki több ízben képviselte a vármegyét az országgyűlésen, melléje Pázmándy Pált választotta a közgyűlés, de az ő hivataloskodásuk már inkább a következő korszakra esik.
A XIX. század elején a vármegyei tisztikar tagjainak számát is jelentékenyen szaporították. 1794-ben rendes levéltárnoki állást rendszeresítettek, sőt már tiszteletbeli állásokkal is találkozunk.
