Az ország felmérése.
Az ország felmérése.
A reformok sikeres keresztülvitele első sorban az ország ismeretét tette szükségessé. E végből II. József 1784. május 1-én az egész ország felmérését és összeírását rendelte el. Az összeírás tárgyában kibocsátott rendeletet Komáromban szomorú eset előzte meg. 1783. április 22-én ismét heves földrengés pusztított a városban. A császár értesülvén ez újabb csapásról, 6888 forint 33 1/3 dénárt utalványozott a hadipénztárból, mely összeg a földrengés sujtotta lakosság közt kiosztatott. (Romemlékek.)
Az összeírás tárgyában kelt rendelet, a többi vármegyékben uralkodó hangulattól eltérőleg, eleinte nem okozott nagyobb mozgalmat a vármegyében. Komárom vármegye közönsége késznek nyilatkozott az összeírás végrehajtására, a küldöttséget is megválasztotta, csupán azt kérte, hogy a nemesi házakat megkülönböztetésűl zöld színnel és N-betűvel jelöljék meg.
Ekkora előzékenység mellett a vármegye méltán számíthatott arra, hogy kérése meghallgatásra talál. Csakhogy az ilynemű megkülönböztetés nem illett bele II. József intézkedéseinek keretébe.
Mikor azután 1784. november havában megkezdődött az összeírás, a komáromvármegyei nemesség, mely az összlakosság 1/8 részét tette ki, oly nagyarányú ellentállást fejtett ki, hogy katonaságot kellett kiküldeni az összeírást végző tisztviselők védelmére, mindazonáltal az összeírás nagyobb baj nélkül 1786 nyarán befejezést nyert. (Millenn. Tört. VIII. 410. – Marczali: Magyarország II. József korában. 376–381.)
Az összeírás tárgyában kibocsátott rendelettel majdnem egyidejűleg a német nyelv behozatala foglalkoztatta a vármegye közönségét.
