Földrengések.
Földrengések.
A szabad királyi városi kiváltság kieszközlése után elemi csapások, árvizek és földrengések sujtották a várost. Földrengést már 1759-ben is éreztek, de ez nem okozott nagyobb károkat. Azonban az 1763. július 18-án reggel 8 órakor támadt földrengés, mely egyike volt a legborzasztóbbaknak, tömérdek áldozatot követelt. A három napon át tartó rengések következtében 7 templom, közte a Szent András-templom, melynek alapkövét 1748. augusztus 3-án tették le, 491továbbá 279 ház összedőlt, 785 épület megrongálódott. A lakosok közül 63 ember lelte halálát a romok közt, míg 102 megsebesült. Egykorú tudósítások szerint a földrengés tartama alatt a Duna hullámai toronymagasságra emelkedtek, a víz gőzölgött, mintha forrott volna, a föld megrepedt s kékes gőz szállott ki belőle. (Romemlékek.)
Az 1763. év szeptember, október és deczember havában a földrengések megújultak, 1764. január 3-án, február 9-én, továbbá márczius, április, május, június, július, augusztus és szeptember hónapokban ismét földrengés volt, úgyszintén az 1765. év folyamán is, midőn a városi tanács felterjesztést intézett a helytartótanácshoz, hogy a gyakori földrengések miatt már a város elsülyedésétől kell tartani.
A földrengés okozta károkat 160.465 forint 35 dénárra becsülték.
A lakosság felsegélyezésére a helytartótanács, a város kiküldöttei részére, országszerte való könyöradományok gyűjtése czéljából, három útlevelet állított ki, melyek jelenleg is megvannak a városi levéltárban.
Mihelyt a földrengés alább hagyott, újabb elemi csapások sujtották a sokat szenvedett lakosságot.
1767. május 26-án iszonyú tűzvész pusztított a városban, mely a Pihegő-utczában keletkezett s a hirtelen támadt szélvihar következtében nagy arányokat öltött. Rövid három óra alatt 256 ház hamvadt el s 2226 ember maradt hajléktalanul. 1768-ban ismét 137 épület lett a lángok martaléka. (Romemlékek.)
Ily állapotban találta a várost József császár, a ki 1768-ban, délvidéki útjából visszajövet, ellátogatott Komáromba, honnan június 6-án Győrbe utazott. Nem csodálkozhatunk, ha a földrengések és az elemi csapások miatt megrongált vár nem nyerte meg tetszését, miről a császár naplójegyzetei is tanúskodnak.
1783-ban földrengés következtében ismét 500 ház dőlt össze vagy sérült meg, s a kár 86.000 forintot tett ki. Különösen a vár szenvedett sokat, melyet ettől kezdve a franczia háborúk idejéig inkább csak fogháznak használtak.
Komárom polgárságának vállvetett buzgalma rövid idő alatt eltüntette a földrengés nyomait. A II. József uralkodása alatt fellendült az ipar és a kereskedelem is.
Iparral az 1780–1783 években Komáromban 1556-an foglalkoztak. A város lakosainak száma is jelentékenyen emelkedett, 1780-ban 11.007 lelket, 1787-ben 12.067 lelket tett ki. (Marczali: Magyarország II. József korában. I. 198.) Jelentékenyen emelkedett a gabonakereskedés is, melynek a XVIII. század végén Komárom volt egyik kiviteli góczpontja. A kereskedelem, különösen a hajózás előmozdítása érdekében, a túlnyomólag rácz származású kereskedők erősen dolgoztak a Vágduna tisztításán, a nagy Dunát szintén szabályozták és a Duna mentén vontatóutat készítettek.
