Gazdasági gépek és eszközök.
Gazdasági gépek és eszközök.
A talaj előkészítésére a nagy- és kisgazdaságokban egyaránt gondot fordítanak. Egyik-másik uradalomban gőzekével (Kisbér), gőzásóval (Bábolna), vagy fogatos ekével (Bajcs) végzett talajmélyítéssel is találkozunk. A belterjesebben kezelt nagyobb gazdaságok természetesen a legmodernebb talajmívelő gépekkel és eszközökkel vannak felszerelve. A vasgerendelyes és többvasú ekék már a törpe és kisgazdaságokban is terjednek, de a jobb boronák kevésbbé. A hengerek általában nagyon kezdetlegesek és tökéletlen munkát végeznek; igazán csak »gurgófák«, a hogy a vármegyében egyik-másik helyen nevezik.
Az utolsó összeírás szerint a kalászos növények vetésterületének több mint a felét (69–71%-át) géppel vetették be; csak a kukoriczánál, melyet sok helyütt még kapa vagy eke után vetnek, maradt e szám kisebb (43%). Ez az összeírás különben a közép- és nagybirtokon 57 szórva- és 610 sorbavető, a kisbirtokon 13 szórva- és 572 sorbavető-gépet talált; de azóta ez a szám lényegesen emelkedett.
A vetőmag előkészítésére kellő gondot fordítanak; a kisgazdák kezén 170, nagybirtokokon 182 konkolyelválasztó gépet olvastak össze. Különben a vármegye területén fekvő állami birtokok (Kisbér, Bábolna) közérdekből évről-évre gondosan előkészített jó vetőmagot bocsátanak a kisgazdák rendelkezésére. Azonban, sajnos, a kulturnövények ápolására kevés hajlama van a népnek. Igy pl. a gyomirtással alig-alig törődnek.
Az aratás, elegendő munkáskéz állván rendelkezésre, rendszerint kézzel történik. Aratógép az utolsó összeíráskor mindössze csak 56 volt a vármegyében. A cséplőgépek már jobban elterjedtek; a közép- és nagy uradalmak kezén 140, a kisebb gazdák kezén 59 cséplőgépet olvastak össze; de ez a szám azóta tetemesen emelkedett. Gőzcséplőgépek a kisgazdáknál is vannak elvétve; de ezek legnagyobb részben most még járgányos gőzcséplőgépet használnak. A hol ilyen sincs, ott régi szokás szerint lovakkal nyomtatják, vagy hadaróval verik ki a szemet. Gőzmorzsoló 28 volt a vármegye területén.
A kicsépelt szemet még sok helyütt, pl. Kocson, földalatti vermekben tartják; a szalmát is legtöbb községben a lakóháznál rakják össze. A tűzveszedelem ezáltal természetesen rendkívül fokozódik. A falun kívül fekvő szérűskerteket, minők az Alföldön általánosak, e vármegyékben kevés helyen találunk.
