MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS ERDÉSZET. A mezőgazdaságra és állattenyésztésre vonatkozó részt írta Ruisz Gyula kir. jószágigaz…
176MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS ERDÉSZET.
A mezőgazdaságra és állattenyésztésre vonatkozó részt írta Ruisz Gyula kir. jószágigazgató, az erdészetre vonatkozót Osváth Gyula író
A mezőgazdaságra és állattenyésztésre vonatkozó részt írta Ruisz Gyula kir. jószágigazgató, az erdészetre vonatkozót Osváth Gyula író
A vármegye északi és déli részének más helyen bővebben ismertetett hegy- és vízrajzi viszonyainak szembetűnő eltérése szabja ki a két eltérő vidék mívelési ágainak arányát. A felszíni alakulás és vízrajzi viszonyok leginkább az erdő- és szőlő-, továbbá a rét- és legelő-mívelést befolyásolják. Ezeknek a viszonyoknak megfelelően e vármegye déli részében az erdő- és szőlőmívelés, az északi részében ellenben a rét- és legelőmívelés lép előtérbe:
Az összes területből
|
Szőlő és erdő
|
Rét és legelő
|
a gesztesi járásban
|
13,2 %
|
15.5 %
|
a tatai járásban
|
37.0 %
|
12.0 %
|
az udvardi járásban
|
7.0 %
|
20.6 %
|
a csallóközi járásban
|
2.8 %
|
34.8 %
|
Komárom vármegye földje általában nem tartozik az ideális talajnemek közé. A nagy magyar Alföld egy méteres televényes fekete talaját itt hiába keressük. Régente ugyan Aranykert-nek nevezték a Csallóközt; de hogy nem találóan, azt az a körülmény igazolja, hogy Komárom vármegyét, földminősége után, az 1844. évi országgyűlés rendeletéből készített összeírás csak a harmadik osztályú vármegyék közé sorolta.
A geológiai kialakulás tényezői fölötte változatossá tették e vármegyének mezőgazdasági termelés alá vont földjeit. Különösen a jobbparti részen, aránylag kis területen is, a felszántott talaj a színbeli eltérések változatos képét mutatja. E vármegye balparti részét majdnem egészen, a jobbpartinak pedig egy érdekes pontját, Bábolnát, a m. kir. földtani intézet közegei: Horusitzky Henrik, Timkó Imre, Liffa Aurél és dr. László Gábor agrogeológusok fölvették, a kik közül Timkó Imre a vármegye agrogeológiai viszonyait e kötetben más helyütt leírta és ugyanott ismerteti az időjárási viszonyokat is.
Telkesítések.
Rétöntözés.
Homokkötés.
Belvíz- és árvízvédelem.
Mívelési terület.
Birtokmegoszlás.
Gazdálkodási mód.
Gazdasági gépek és eszközök.
Bevetett terület.
Búza.
Árpa.
Rozs és zab.
Hüvelyesek.
Kapásnövények. Tengeri.
Burgonya.
Czukorrépa.
Kereskedelmi növények.
Dohány.
Kender és len.
Takarmánynövények.
Rétség.
Legelők.
Zöldségtermelés.
Díszkertek.
Gyümölcs.
Szőlő.
Állattenyésztés.
Kisbér és Bábolna.
Egyéb ménesek.
Szarvasmarha-tenyésztés.
Vaj- és sajttermelés.
Juhtenyésztés.
Sertéstenyésztés.
Baromfitenyésztés.
Halászat.
Méhészet.
Selyemenyésztés.
Gazdasági ipar.
Munkásviszonyok.
Munkásjóléti intézmények.
Szakoktatás.
Gazdasági egyesület.
Nagyobb gazdaságok.
ERDÉSZET, VADÁSZAT
