Takarmánynövények.
Takarmánynövények.
A vetett takarmánynövények is még régen otthont találtak e vármegyében, nemcsak a nagyobb, de a kisgazdaságokban is. Már Korabinsky dícsérettel említi 1768-ban Kisbér luczerna termesztését; s a múlt század negyvenes éveiben megjelent Statisztikai művek is följegyzik, hogy pl. Aranyoson alig volt gazda, kinek lóhere- vagy luczerna-vetése ne lett volna. Ezidőben különösen nagyon elterjedt volt a luczerna Ács és Kisbér vidékén; utóbbi helyen pedig a tengerit zöldtakarmányúl már a múlt század első felében vetették. Szántóföldi termesztésük is emelkedőben van. Az egyes takarmánynövények termesztését a következő átnézet részletezi:
| Be volt vetve, hektár |
| 1895-ben | legutóbb |
| takarmányrépával | 2916 | 3445 |
| csalamádéval | 2938 | 2813 |
| zabosbükkönynyel | 6331 | 8075 |
| lóherével | 2108 | 2359 |
| luczernával | 1870 | 2254 |
| baltaczimmel | 861 | 1525 |
| moharral | 893 | 1216 |
Legnagyobb emelkedést tehát a zabosbükköny, takarmányrépa és herefélék mutatnak. Az utóbbiak területe az 1895. évi 4839 hektárról (3.3%) 1903-ig 6138 hektárra (4.08%) szállott fel. Csökkenés csupán a csalamádénál mutatkozik. A felsorolt növények hektáronkénti átlagos hozama (szembeállítva zárójelben a dunajobbparti országrész terméseit) a következő volt: takarmányrépa-gyök 264.19 (271.50) q; csalamádé zölden 192 (188.05) q; zabosbükköny-széna 29.57 (34.48) q; lóhere-széna 25.73 (35.58) q; luczerna-széna 44.53 (44.17) q; baltaczim-széna 25.21 (30.14) q; moharszéna 28.00 (27.78) q. Újabb takarmánynövények meghonosítására az utóbbi időben e vármegyében is történtek kísérletek: homoki borsóval Kisigmándon, szöszös bükkönynyel Kisbéren és Kisigmándon, borsós csalamádéval Csúzon, lóbabbal Szemerén és Bajcson, 191bíborherével és keszthelyi keverékkel Bábolnán stb. A bíborherét különben egyes helyeken (Szimőn, Hetényben) a kisebb gazdák is vetik.
