Fauna.
Fauna.
Komárom vármegye állatvilága, Kis-Alföldünk többi vármegyéivel egyetemben, különösebb eltéréseket alföldi s az azt környező középhegységi faunánktól nem mutat. Az emlősökből a cheiropterák közül a denevérek szerepelnek nehány nemmel. Igy a közönséges és nagyfülű denevér. A ragadozók közül a rovarevőket a közönséges sűn, cziczkány és vakond képviseli. A húsevőket pedig a borz, továbbá a házi-, vadász- és luxuskutyák fajtáinak egész sorozata, a róka, mely a csallóközi részekben épp úgy elterjedt, mint a dunántúliakban. A menyétfélékből főleg a nyest és a görény. A rágcsálókat a mókus, pele, egér, poczkok és nyulak nagy száma képviseli. A gazdasági állatokról és vadakról más helyen teszünk említést.
A gerinczesek második osztályának, a madaraknak ugyancsak sok és változatos faja tanyázik e vármegye területén. E fajok nagy része ősidők óta megtelepedve él a síkon, hegyen, szárazon és posványban egyaránt. A sólyom, karvaly, héja, kánya mint nappali ragadozók, a baglyok mint éjjeliek kalandozzák be tájainkat. A kúszók közül megtaláljuk a fáink férgeit pusztító harkályokat s nem hiányoznak e rendnek képviselőiből a kakuk és a nyaktekercs sem. Az éneklők ugyancsak nagy számmal jelennek meg. A lombos berkekben a zenélők (Sylvia) nagy sokaságát, melyek közül régóta híresek a Csallóköz fülemiléi. Ezek mellett a különféle czinke, billegető, pinty, sármány, pacsirta és rigófélék, hollók és a csapatosan tanyázó varjak és seregélyek. A galambok vad és szelíd fajtái, továbbá a gerliczék ugyancsak gyakoriak. A tyúkfélék közül mezőkön tanyázik a fogoly és fürj, erdők- s vadaskertekben a fáczán. A gázlók főleg a síkság mocsaras térségein még ma is nagy számban vannak, jóllehet a hatalmas mocsárterületek lecsapolása következtében számuk tetemesen apadt. Falkákban találjuk a csallóközi részeken a túzokokat, a nádasok és morotvák mentén a gólyákat, a dunai zátonyokon és ligeteken a gémeket.
Az úszók ismét nagy tömegekben találhatók e vármegyében, főleg a Duna, Vág és Nyitra mentén. Igy a búvárok, sirályok és kacsák sok válfaja.
A gerinczesek harmadik főcsoportja köréből a csúszómászókat a gyikok és kigyók képviselik. Gyikok közül mindössze a zöld és a lábatlan gyikot találjuk, a kigyók közül, pedig a vízi és sima siklót. A kétéltűek közül egypár békafaj ismeretes és pedig egyaránt a vízben, mint a szárazföldön élők. A vízben élőket az ehető és a mocsári béka; a szárazföldieket a barna, erdei, zöld varangy és leveli béka képviseli. A farkkal biró kétéletüinkből mindössze a mocsaras területeken, állóvizekben gyakori tarajos gőtét és az erdők nyirkos helyein található foltos salamandert említhetjük.
A gerinczesekből mind mennyiségre, mind a válfajok sokaságára nézve a halak jelentős szerepet játszanak e vízben dús vármegyében. Ma ugyan csak a folyóvízek, egyes elzárt mederrészek s elszórt kisebb-nagyobb tavak dicsekedhetnek valamelyes halállománynyal, mely azonban meg sem közelítheti e vidék egykori halgazdagságát. A Dunán, Vágon, Nyitrán és Zsitván kívül még egész sereg halászóhely volt, főleg a Csallóközben. Már a régi időkben Komáromnak és Tatának kötelezettségükben állott a királyi udvart hallal tartani. Ma csupán a fenti folyókra szorítkozik a halászat is, mely a halállománynak a szabályozás, hajózás miatt való pusztulása következtében jövedelmezőségéből 17mindinkább veszít. Legjobban pusztul folyóink halanyaga a zöldár alkalmával, a mikor is rendes medréből a hullámtérbe kicsapó folyó szélein húzódik meg az apró hal milliója, mely az ár gyorsabb visszahúzódásánál a töltések mellett agyaggödrökben pusztul el. Modern halgazdaságot folytat az Esterházy uradalom tatai nagy tavában. Az itteni vizekben található halak közül nevezetesebbek a következők: a porczosok közül a tokfélék, melyeknek különféle nagyságú példányait főleg a Dunából halászszák. A csontos halak közül a lágyparás csuka-, ponty- és harcsafélék, továbbá a menyhal; a tüskeparások csoportjából a sügér több fajjal és a süllő fordulnak elő.
Az izeltlábúak, mint a bogarak (Coleoptera), a hártyaröpűek (Hymenoptera), kétröpűek (Diptera), reczésröpűek (Neuroptera), egyenesröpűek (Orthoptera) és félröpűek (Hemiptera) óriási fajszámmal vannak képviselve. A rákok közül főleg az izletes folyami rák említendő a patakvízekben.
A pókoknak és férgeknek szintén több faja fordul elő vármegyénk területén.
