Folyók.
Folyók.
A vármegye különösen dunabalparti területének kialakulásában tehát elsőrangú szerep jutott azoknak a folyóknak, melyek azt ma is behálózzák, ezek közül első sorban a Dunának. Csicsó községnél a vármegye nyugati sarkától kezdődőleg épp ott, a hol általános keletnyugati irányt vesz, lép a Duna Komárom 3vármegyébe. Azok a hatalmas szigetalakító hatások, melyek nem messze innen, Győr és Pozsony vármegyék területén észlelhetők, itt csak csekély mérvben jelentkeznek. Mindössze négy nagyobb szigetet látunk sorakozni az egész komáromi Dunaszakaszon, melyek annak szelíd hajlású apró kanyarulataiban foglalnak helyet. Ezek a léli, őrsi és komáromi (Erzsébet-) szigetek, továbbá a Neszmély és Dunaradvány között elterülő neszmélyi sziget. A Duna komárommegyei szakasza egész hosszában szabályozva van s ezzel a vármegye – egykori káros kiöntése ellen – védelmet nyert. De nemcsak a Duna fenyegetett árvízveszedelemmel. A Duna ugyanis alacsony vagy közepes vízállásnál is jó vízlevezetőnek bizonyul; árvízeknél azonban az árhullám visszaszorítja balparti mellékfolyóinak víztömegét. Ez a visszahatás pl. az 1850-iki árvíznél fölhatott északra a vármegye határán túl Farkasdig. Ugyanez az áradás a Nyitrán egész Érsekújvárig, a Zsitván pedig Bagotáig volt érezhető. Ez az árvíz csak Komárom vármegyében 9710 holdat borított el.
Legnagyobb baloldali mellékfolyója a komáromi várnál beleömlő Vág-Duna. A liptói bérczek között eredő Vág, Szimőnél lép a vármegye területére s ez alsó szakaszában általános délkeleti folyással, számos kanyarulatot alkotva, Gutánál fölveszi a jobbról feléje tartó érsekújvári vagy Kis-Dunát, s innen Vág-Duna néven folytatja útját. Ez a Dunaág, a kürti tanyánál lép a vármegye területére, ott, a hol északról a Feketevíz torkollik beléje. Kanyargós délkeleti folyású víztömege, az eliszaposodás következtében, csökkenőben van. Beléje torkollik ugyancsak jobbról a Császta és Keszegfalvi csatorna, melyek a hatalmas, mocsaras gutai terület vízét csapolják le. Lándor pusztánál a vármegye másik főfolyója: a Nyitra ömlik a Dunába. Messze északon, az 1205 m. magas Revon orma alatt, Nyitra vármegyében ered. Ennek is csupán alsó szakasza szeli a vármegyét, melynek területére az Érsekújvár alatti Csalavér pusztánál lép. Egykori kanyargós folyását a szabályozás szintén megváltoztatta. Esését a számos kanyar átvágásával növelték, s a folyóvíz lefutásának ilyetén megrövidítésével normális meder kiképződését segítették elő. Jobbról három belvízlevezető csatorna torkollik belé, balról pedig a Zsitva-csatorna, mely utóbbi folyóként lép Baromlaknál a vármegye területére. Részben a tőle keletre eső diluviális terrasz vizét fogadja magába, egyben pedig az Udvard, Bajcs, Imely, Ógyalla mentén levő belvízeket veszi fel. Álomszög pusztától kezdve egy másik csatornája további belvizek levezetésére szolgál s Hetény, Kuratkeszi és Marczelház alatt futva el, Zsitvatőnél torkollik a Dunába. A vármegye legnyugatibb részének belső vízeit a Megyei- és Átlós-csatornák vezetik le, melyek közül az előbbit a Magastelki pusztánál, az utóbbit Kolosnéma alatt veszi fel a Duna. A vármegye nyugati határát különben ugyancsak csatornák alkotják, melyek közül a Pozsony-megyével határos részen a határmenti csatorna fut, a győrmegyein pedig a Csiliznek Patas–Csicsó közötti csatornája.
Annak a hatalmas víztömegnek, melyet a Vág, Nyitra és Zsitva folyók szállítanak a Dunába, jóval kisebb hányadát adja a dunántúli rész. Nevesebb folyóvízet nem is találunk e parton, de kisebb eret és patakot annál többet. A délnyugati vízek, a bakonyfolyások, melyek Ászár, Kisbér és Kethely határain apró patakokba gyűlve össze, Nagyigmándnál Czonczó-ér néven egyesülnek. Ez felvevén az ettei, császári és szendi ereket, egyenes tart a Dunának, hova Ács alatt szakad. A délkeleti részek főere az Átalér vagy Tatai víz, Bokodnál a Szépvízből s több apró patakból gyűlvén össze, a Vértes felől hozza a vízeket, s Bánhida alatt elfolyván, a tatai Öreg tóba ömlik, honnan két csatornán Almásnál ömlik a Dunába. A Tata, Kocs és Mocsa közötti terület vízeit Füzitő puszta alatt ismét két patak szállítja a Dunába.
