Időjárási viszonyok.
Időjárási viszonyok.
Komárom vármegye sem területileg nem oly nagy kiterjedésű, sem térszinileg nem tüntet fel oly óriási ellentéteket, hogy időjárás tekintetében róla mint földrajzi egyediségről beszélhetnénk; éghajlata nagyjában hozzásimul a környezetéhez: a Kis-Alföldéhez és a Dunántúl északi s nyugati részéhez. Mindazonáltal adjuk e vármegye térszinileg mégis kétféle, t. i. kis alföldi és Vértes-Gerecse hegyvidéki részének hőmérséki különbözeteit, annál inkább, mert a vármegye két megfigyelő állomása, t. i. Ógyalla és Tata, az illető területeken fekszenek.
Az egyes hónapok középhőmérsékletei a következőképpen oszlanak meg:
Jan.
|
Febr.
|
Márcz.
|
Ápr.
|
Máj.
|
Jún.
|
Júl.
|
Aug.
|
Szept.
|
Okt.
|
Nov.
|
Dec.
| |
Ó-Gyalla (régi park)
|
–2.5°
|
–0.4°
|
4.3°
|
10.5°
|
14.9°
|
18.2°
|
20.3°
|
19.3°
|
15.4°
|
10.2°
|
4.1°
|
–1.2°
|
Tata
|
–2.1°
|
–0.1°
|
4.5°
|
10.7°
|
15.4°
|
19.1°
|
21.5°
|
20.5°
|
16.2°
|
10.9°
|
4.4°
|
–0.7°
|
Évi középhőmérséklet Ógyallán 9.4°, illetőleg kijavítva 10.0°
Évi középhőmérséklet Tatán 10.0°, illetőleg kijavítva 10.5°.
A mint ez összeállításból látszik, Ógyallán a hőmérséklet minden hónapban alacsonyabb, mint Tatán. Ennek elfogadható magyarázatát nem 14igen tudjuk adni. Ha már most hazánk izothermáját nézzük, azt látjuk, hogy a Kis-Alföld legmélyebb részén, a Duna, Vág és Nyitra összeszögellésénél, melybe Ógyalla is beleesik, egy alacsony hőmérsékleti sziget emelkedik ki abból a melegebb területből, a mely hazánk egész nyugati részét északról délre elfoglalja. Ez a sziget a vármegye dunántúli részére nem terjed át. Ezt a jelenséget még nagyjában analógnak tekinthetjük a Nagy-Alföldével, a mennyiben télen itt is, ott is a mélyebben fekvő területekre húzódik le a környező magaslatok nehezebb levegője. Itt tehát a Kis-Alföldnek síksági hatása nyilvánulna. Azt várhatnók ezután, hogy ez a síksági hatás nyáron is ki fog tünni a megfigyelésekből, azaz – föltéve a megfigyelések helyességét – hogy nyáron ez a kisalföldi rész melegebb, mint a dunántúli. A dolog azonban nem így van, mert a júliusnak, mint legmelegebb hónapnak, középhőmérséklete Ógyallán 1/2 fokkal alacsonyabb mint Tatán, hacsak az itt állandóan uralkodó északnyugati szél nem okozza e hatást. Az évi középhőmérséklet, mint látjuk, a 10°-os izothermával fejezhető ki. A hőmérséki térkép tehát azt mutatja, hogy Ógyalla ebben a tekintetben is az északnyugati Felföldhöz húz, míg Tata a dunántúlihoz.
A légnyomás eloszlásánál még nagyobb területet kell tekintetbe vennünk, mert a lokális körülmények itt még kevésbé jutnak érvényre. Az évi közepes barometer-állás 762.6 mm., s ez jóval magasabb mint a Nagy-Alföldön. Január hónap izobárja 766.4 mm. A légnyomási térkép szerint a Kis-Alföldön magas légnyomású réteg fekszik, mely a hegyvidékre nem nyúlik át s ez ismét érthetővé teszi a föntebb említett téli hideget. A július hónap izobárja 761.0 mm., de ez már nem válik el a környezettől.
A légnyomás eloszlásával függ össze a szelek járása is. Ebben a tekintetben a vármegye két fele lényegesen különbözik egymástól. Ógyallán ugyanis az évnek minden szakában az északnyugati szél az uralkodó, Tatán pedig a déli. Esik pedig Ógyallán az északnyugatira 61.1, Tatán a délire 104.4. Feltünő Ógyallán, Tatával szemben, a szélcsendes napok nagy száma, a mit talán emennek magasabb fekvésével lehet magyarázni.
A csapadék eloszlása tekintetében a Kis-Alföld, Komárom s Fejér vármegyékkel együtt, nem az északnyugati Felföldhöz, vagy a Dunántúlhoz húz, hanem egyedül a Nagy-Alföldhöz, a mely hazánknak esőben legszegényebb része, s melyet az évi 600 mm-es görbével határozhatunk körül.
Vegyünk egy évi, pl. az 1900. évi csapadékmennyiséget:
| Jan. | Febr. | Márcz. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Decz. |
| Ógyalla | 17.8 | 9.3 | 24.8 | 27.9 | 25.0 | 41.8 | 31.2 | 17.7 | 26.1 | 33.6 | 31.5 | 24.3 |
| Tata | 16.0 | 11.5 | 22.0 | 17.4 | 33.5 | 34.6 | 28.6 | 26.0 | 24.6 | 32.8 | 25.4 | 22.6 |
Csapadékos napok száma:
| Jan. | Febr. | Márcz. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Decz. | Összesen |
| Ógyallán | 19 | 13 | 15 | 11 | 13 | 17 | 9 | 11 | 5 | 11 | 14 | 7 | 146 |
| Tatán | 11 | 6 | 10 | 7 | 10 | 14 | 5 | 5 | 4 | 5 | 8 | 7 | 92 |
E kis összeállításból látható, hogy a legtöbb az eső június hónapban, a mikor főleg záporok alakjában jelentkezik. A hó általában kevés. Tatán a csapadékos napok száma aránytalanul kevesebb, mint Ógyallán. A csapadékviszonyoknak ilyetén eloszlása nem mondható kedvezőnek a vármegye talajviszonyaira, a mennyiben főleg a dunántúli rész mezőgazdálkodásra berendezett területe aránylag laza talajféleségű, mely a csapadékot könnyen átbocsátja. Ezért tehát úgy a dunántúli részek, mint a dunáninneni homokvidék és vármegyénk folyóinak öntésterületei a szárazságtól sokat szenvednek. A rétek és legelők nem kevésbé érzik a csapadék csekély voltát, a mennyiben ez idő szerint szabályozva lévén, folyóink termékenyítő iszaphordalékjától hatalmas védgátakkal ép úgy el vannak zárva, mint az ezzel kapcsolatos öntözéstől, minek következtében ezek az egykori dús szénatermő rétek, kövér legelők manapság alig érnek valamit. Kopár legelőkön éhesen ödöng az erősen megfogyatkozott gulya, s a kaszálók nagyobbára a laposok, mélyedések mentén hoznak kevés, jórészt savanyú füvekből álló, silány minőségű szénát.
