A Balassák torzsalkodása.
A Balassák torzsalkodása.
A Balassák, mivel Gyarmat ősi birtokuk volt, jogot formáltak a vár örökös főkapitányságára. Ezt követelte Balassa Ferencz is, kinek igényét az országgyűlés az 1649:CXLVII. t.-czikkben elismerte és midőn gróf Esterházy Ferencz, ki 1650–1652-ig volt főkapitány, a vezekényi csatában elesett, Balassa Ferencz lett a vár valóságos főkapitánya. Alatta Párducz Lukács volt az a kapitány, ki a vár közelében elhaladó utasok kirablásával tette nevét rettegetté. Azonban a féktelen indulatú Balassa Imre, ki Gyarmatnak felerészben földesura volt, szintén befolyást követelt magának a várban, a mi a várurak torzsalkodásai miatt szomorú korszakot jelentett Gyarmatra nézve. Az 1655. évi országgyűlés kérelemmel fordult az uralkodóhoz, hogy a vár épületeit sürgősen javíttassa ki, őrségül pedig 200 lovast és 200 gyalogost szavazott meg. Midőn 1660-ban 100 főből álló német csapatot küldtek Gyarmatra elszállásolás czéljából, a lakosság felfegyverkezve eléje ment és a csapatot megtámadta, miközben egy tiszt, két lovas és négy ló elesett, a podgyász szekér pedig a támadók kezébe került. A császáriak vezére kénytelen volt alkuba bocsátkozni a gyarmatiakkal, a kik csak azután voltak hajlandók befogadni a császáriakat, midőn biztosítékot nyertek arra nézve, hogy további garázdálkodásokat nem fognak elkövetni. Az 1661., 1662. és 1663. években a gyarmati várőrség Balassa Imre kapitány vezetése alatt a szomszéd várak katonáival portyázásra jártak a török ellen, sőt a legutóbbi évben rövid időre Buják vára is kezükbe került, de maradandó szerencse nem kísérte fegyvereiket.
