A gyarmatiak vitézi tette.
A gyarmatiak vitézi tette.
1648-ban, midőn az őrség arról értesült, hogy egy török főtiszt menyasszonyát Nógrádból Esztergomba szándékozik kísértetni, az út mentén levő erdőben elrejtőzve, megtámadták a menetet. A kíséret legnagyobb részét levágták, a menyasszonyt pedig a gazdag zsákmánynyal együtt Balassagyarmatra vitték. E vakmerő támadáson a törökök annyira felháborodtak, hogy rövid idő mulva 4000 nógrádi török vitézből álló sereg vette ostrom alá a várat. A támadók és sokkal kisebb számú ostromlottak között elkeseredett küzdelem fejlődött ki. A palánki huszárok, a kik Szécsényből jövet a megrohanás előtti estén Gyarmaton szálltak meg, szintén fegyvert ragadtak az őrség segítségére. Sőt a nők is, az egri nők példáját követve, versenyt küzdöttek a férfiakkal és követ. olajat és vizet zúdítottak az ellenség nyakába, mely megszégyenülve, hátrálni volt kénytelen. Erre a várbeliek kirohantak, a mi az ostromlókat egészen zavarba hozta és az épen odaérkező gróf Forgách Ádám érsekújvári főkapitánynyal, ki válogatott lovas csapatával hozzájuk csatlakozott, a támadást végkép visszaverve, a törököket űzve-vágva messzire kergették. E diadal és a hősiesen küzdő nők emlékére Balassagyarmat Völgyi A. István buzgólkodása következtében 1908-ban emlékoszlopot állíttatott.
