A népesség.
A népesség.
Balassagyarmat lakossága az 1826. évben, az egyházak névtára szerint 3721 volt s a lélekszám felekezetek szerint így oszlott meg: róm. kath. 1653, ref. 2, ág. h. ev. 1192, gör. kel. 37 és izr. 837. Az 1834. évben volt 3699 lakosa, a kik felekezetek szerint így oszlottak meg: róm. kath. 1575, ref. 3, ág. ev . 1102, gör. kel. 52, izr. 967. Öt év múlva 1839-ben 3770, még pedig róm. kath. 1621, ref. 6, ág. ev. 1102, gör. kel. 54, izr. 987. Az 1841. évben volt róm. kath. 1626, ref. 4, ág. h. ev. 1162, gör. kel. 50, izr. 993, összesen 3836 lélek. 1846-ban az egyházak kimutatása szerint volt róm. kath. 1987, ref. 16, ág. h. ev. 462, gör. kel. 46, izr. 1577, összesen 4088 lélek; de ez a szám nemcsak a természetes szaporodás útján, hanem 300 betelepülővel is növekedett. Azonban az egyházak névtára nem egyezik a község kimutatásával, a mely szerint a lélekszám ez évben 5082, vagyis majdnem ezerrel több volt. Ugyanekkor a község 778 különálló lakóházból állott, melynek közűl cseréppel volt fedve 67, zsindelylyel 368 és szalmával 343. Tehát e tekintetben a viszonyok nem voltak valami kedvezőek és így magyarázható, hogy a Balassagyarmaton oly gyakran pusztított tűzvész oly gyorsan tovaterjedt és nagy károkat okozott. De ez az állapot épen a tüzek miatt nemsokára alaposan megváltozott. 1847-ben az egyházak szerint volt róm. kath. 1932, ref. 8, ág. h. ev. 462, gör. kel. 46 és izr. 1619, összesen 4067 lélek, de a különbség ekkor is megvan az egyházi és községi kimutatás között, a mennyiben ez utóbbi 5253 lakost mutat ki. Ez évben a lakosság betelepülés útján 303 jövevénynyel szaporodott, a kik közűl róm. kath. 96, ref. 1, ág. h. ev. 60, gör. kel. 2 és izr. 144 volt. 1856-ben volt Balassagyarmaton 8016 lélek, a kik 693 házban laktak. A ház és lélekszám az egyes felekezetek között így oszlott meg: róm. kath. 270 ház, 3000 lélek; ref. 4 ház, 12; ág. h. ev. 120 ház, 1800; gör. kel. 13 ház, 54 és izr. 290 ház, 3150 lélek.
Az 1890. évben tartott népszámláláskor 7738 lakosa volt Balassagyarmatnak, tehát kevesebb, mint 40 év előtt. Ekkor a lakosság anyanyelv szerint így oszlott meg: 6996 magyar, 189 német, 511 tót, 1 horvát, 6 szerb és 35 egyéb anyanyelvű; a felekezetek aránya pedig a következő volt: róm. kath. 3928, ref. 123, ág. h. ev. 1536, gör. kel. 25, izr. 2120. Tíz évvel később, 1900-ban a polgári lakosság 8425, a katonaság 155, összesen 8580; külföldi honos 52, külföldön távollevő 4. Nemek szerint a megoszlás a következő: 143 férfi, 4417 nő; kor szerint: 6 évnél fiatalabb 1164, 6–11 éves 994, 12–14 éves 600, 15–19 éves 999, 20–39 éves 2551, 40–59 éves 1680, 60 éven túl 591, ismeretlen korú 1; családi állapot szerint: nőtlen és hajadon 4858, házas 3156, özvegy 553, elvált 13; anyanyelv szerint: 7971 magyar, 134 német, 448 tót, 1 oláh, 4 szerb, 22 egyéb anyanyelvű; magyarul beszél 8348; vallás szerint: róm, kath. 4524, gör. kath. 18, ref. 204, ág h. ev. 1769, gör. kel. 17, izr. 2057, egyéb vallású 1; ír és olvas 5999. A lakóházak száma 899; ezek közűl kőből vagy téglából épült 219, vályogból kőalappal 407, vályogból és sárból 272; fából 1; cserép-, pala- vagy bádogtetővel 161, zsindelylyel 717, náddal és zsuppal 21. – Az 1910. év végén megtartott népszámlálás alkalmával 10.527 lakost írtak össze Balassagyarmaton, tehát 1947 lélekkel többet, mint tíz év előtt, a mi 22% szaporodásnak felel meg.
