A XVIII. század II. felében.
A XVIII. század II. felében.
De ezt a rendszeres fejlődési folyamatot nagyban megbénította az a változás, mely az uradalom birtokjogi viszonyaiban állott be. Ugyanis az a rész, melyet gróf Balassa Pál bérelt, még 1768 előtt visszaszállt a gróf Zichy család illetékes tagjára: gróf Zichy Ferencz veszprémi püspökre, a ki a nógrádvármegyei összes Zichy-birtokokat, az ú. n. divényi uradalmat Mária Terézia engedelmével idősbségi családi hitbizománynyá (senioratus) alakította és így Gyarmat felerészének birtoklása holt kézre jutott. Hiába kereste fel 1768-ban Gyarmat küldöttsége gróf Zichy püspököt, hogy hagyja meg a várost régi kiváltságaiban, nem használt semmit; sőt magukkal hozott irataikat, közöttük azt is, melyben 1734-ben gróf Zichy Imre megerősítette a várost jogaiban, azzal az ürügygyel, hogy át fogja őket nézni, ott tartotta és soha, többé nem adta vissza. Midőn a püspök 1771-ben Zsélyben tartózkodott, újból felkeresték a gyarmatiak, hogy legalább okirataikat adja vissza, de kérésük sikertelen maradt. Ezekhez járult Mária Terézia 1771-ben életbelépett úrbéri törvénye, melyet megelőző évben Gyarmaton is összeírást tartottak, a mikor gróf Balassa Pál és gróf Zichy Ferencz voltak a földesurak és e törvény a város valamennyi lakosára az előbbi szolgálmányoknál sokkal nagyobb úrbéri terheket rótt.
Ebben a korban, 1770 május 25–27-ig II. József császár volt Balassagyarmat vendége, hogy a város közelében táborozó württembergi ezred hadgyakorlatait megszemlélje. Ez idő tájt épült az uradalom telkén az a kastély, mely jelenleg Schummer Kabosé. A kastély kertjében a napoleoni háborúk alatt (1805–1814.) itt tartózkodó fogoly franczia tisztek egy dombot hordtak össze, melyet azonban 1909-ben utczanyitás alkalmával széthánytak. Jelentős eseménye volt még e kornak; hogy Nógrád vármegye, mely 1763-tól a szügyi emeletes két kastélyban tartotta közgyűléseit, 1790-ben Balassagyarmatra tette át székhelyét és az 1753-ban épített, de közben megüresedett kaszárnyát tette némi átalakítással a vármegye székházává. Ez időtől kezdve mindmáig Balassagyarmat a vármegye székhelye.
