Ipar és kereskedés.
Ipar és kereskedés.
Azután számra nézve legnagyobb az iparos és kereskedői osztály, noha az iparosok száma czéhrendszer eltörlése óta sokkal kisebb, mint 1848 előtt volt. Az ipar a mint század elején már nagyban virágzott. Akkor alakultak a különféle czéhek, melyek a következő években nyertek czéhszabadalmakat: 1818-ban a szíjgyártók, 1819-ben a csizmadiák, 1826-ban az asztalosok, kovácsok, lakatosok, kerékgyártók, 1829-ben a kötélgyártók, kalaposok, nyergesek és kádárok. (Eredetijük az orsz. levéltárban.) A nagy- és gyáripar jelenleg igen csekély s ezt leginkább Sebastiani és Fejér fűrészgyára, a községi villamostelep, Rózsa és Schönfeld és Képes János két gőzmalma, Hoffmann Vilmos, Jónás Emil és Fehér Lipót három gőztéglagyára és három kisebb téglaégető képviselik. Egyébként csak kézműiparról beszélhetünk. A statisztika szerint a lakosságból az iparra esett 1064 kereső, 1162 eltartott, a bányászatra 1 kereső, 4 eltartott, a kereskedelem és hitelre 425 kereső, 727 eltartott és a közlekedésre, melyhez a vasuti alkalmazottakon kívül a bérkocsisok, fuvarosok és temetkezési vállalatok tartoznak, 164 kereső és 415 eltartott. Tulajdonképeni iparral foglalkozott 823 férfi, 238 nő, háziiparral 1 nő, vándoriparral 1 férfi, 1 nő. A tulajdonképem iparral foglalkozók közül önálló 307 férfi, 128 nő; segédszemélyzet: 5 tisztviselő, 27 segítő családtag, 9 művezető és előmunkás, 341 segédmunkás, 173 tanuló és 71 szolga, összesen 516 férfi, 110 nő. A vállalatok nagyság szerint így oszlottak meg: segéd nélkül dolgozott 253, egy segéddel 95, két segéddel 64, 3–5 segéddel 56, 6–10 segéddel 15, 11–20 segéddel 1, összesen 490 vállalat. A tulajdonképem ipar főbb csoportjai az egyes ágak szerint a következők: (önálló, segédszemély, férfi, nő együtt) kovács 23, lakatos 29, egyéb vasiparos 20, gépgyártás 18, téglagyártás 11 fazekas 3, asztalos 64, egyéb faiparos 8, tímár 2, egyéb bőr- és sörteiparos (kefekötő) 10, fonás és szövés 30, szabó 137, csizmadia és czipész 202, egyéb ruházati iparos (kalapos stb.) 140, papíriparos 5, molnár 5, sütő 25, hentes és mészáros 43, egyéb élelmiszeriparos 23, vegyipar 9, kőmíves 36, ács 15, egyéb építőiparos 53, sokszorosító és műipar (nyomda) 22, szállodás, kávés és vendéglős-ipar 128; iparral mellékesen foglalkozott 30 férfi és 26 nő. A város iparossága a Balassagyarmati Általános Ipartestület köré tömörül, mely első volt az egéz országban és 1884 nov. 30-án alakult meg 74 taggal. Fennállásának 25. évében az ipartestület díszes zászlót csináltatott., melynek fölavatási ünnepsége 1908 jún. 8-án ment végbe a város, sőt a vármegye társadalmának és vezetőinek részvételével. Az ipartestület jelenlegi elnöke Molnár János. Itt említjük meg, hogy betegség esetén az ipari alkalmazottak támogatását a Balassagyarmati 716Kerületi Munkásbiztosító-pénztár végzi, mely a munkásbiztosításról szóló törvény értelmében 1907-ben alakult a helybeli kerületi betegsegélyző pénztárból. A kereskedelemnek fontos szervei a vásárok és mint fentebb láttuk, Balassagyarmat már az újjáalakulás után hamarosan megkapta az országos és hetivásár tartási jogát. Ez idő szerint jelentős forgalmúak az állatvásárok, melyeket a nógrádi tájfajta marha beszerzéséért messze vidékről látogatnak. Balassagyarmat évente nyolcz országos vásárt tart, melyek jellemzésére ideiktatjuk a múlt évi forgalmat, noha a száj- és körömfájás miatt korlátozni kellett a marha és sertés felhajtását: egész évben felhajtásra került 4072 ló, 16.569 szarvasmarha, 9710 juh és 5266 sertés; eladásra került 2072 ló, 11.697 szarvasmarha, 5610 juh és 3096 sertés. Egyébként a kereskedelemnek minden ága virágzó és a fényes kirakatokkal rendelkező üzletek bármely nagyobb városnak díszére válnának. A kereskedők érdekeinek megvédésére szolgál a Balassagyarmati Kereskedők Egyesülete, mely 1906-ban alakult. Elnöke Felsenburg Gyula. Hasonló czélú az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Balassagyarmaton székelő nógrád-hont kerületének a fiókja, melynek szintén Felsenburg az elnöke. A kereskedés szervének tekinthető még a »Hangya« magyar gazdaszövetség fogy. és ért. szövetkezete balassagyarmati árúraktára, mely 1909 júl 1. óta áll fenn és Nógrád és Hont vármegyék tartoznak a hatáskörébe, 37 szövetkezettel. 1910. évi forgalma 621.460 K 62. f. Vezetője Tariczky Jenő.
Itt említjük még meg, hogy a többi foglalkozások aránya a következő: közszolgálat és szabadfoglalkozás: 440 kereső, 832 eltartott; véderő: 155 kereső 37 eltartott; napszámos: 97 kereső, 79 eltartott; házi cseléd: 528 kereső, 29 eltartott; ismeretlen foglalkozású: 221 kereső, 501 eltartott.
