Egyházak.
Egyházak.
Az egyházak közűl legrégibb a római katholikus és a plebánia 1290-ben már fennállt, a mikor Mihály volt a plebános (Knauz: Monumenta Eccl. Strig. II 285. Fejér V. 1. 169.) A plebánia az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1400–1425-ig Jakab a plebános, a ki egyszersmind esztergomi kanonok is. (Memoria Bazilicae Strig. p. 129.) 1630-ban Sopronyi János, ki az évi okt. 4 és 5-én résztvett a nagyszombati zsinaton. (Péterfi: Sacra Concilia II. p. 317.) 1655 körül Kos Lukács, ki ellen a protestánsok panaszt emeltek az országgyűlésen, mert hitfeleiket a temetőből kitiltotta. (Acta Diaet. Poson. 1655.) A város és egyház 1663-ban elpusztulván, a gyarmati plebánia több mint 70 évig Kóváron volt és 1706-ban Némethy János volt az ottani plebános. Az anyakönyvek 1706-ban kezdődnek. A templomot báró, majd gróf Balassa Pál építtette, 1746-ban Blahó János plebános alatt, de csak 1759 aug. 20-át követő vasárnapon szentelte fel báró Révay Antal püspök. 1755-ben Rudinecz György a plebános, 1803-ban halt meg Sigmond Pál, kit Heszterényi Ferencz követett, 1817-ben Tvrdy János, 1840-ben Imády Károly, 1884-ben Hotovinszky Károly. Jelenleg Jeszenszky Kálmán a plebános, a ki mellett még Lotharidesz Lajos káplán és Blázsik Károly hittanár működnek.
A ref. egyház hajdan, a balassagyarmati vár idejében már szintén fennállott és egy hiteles oklevél szerint 1621-ben Siklósy Mátyás volt a predikátor. Azonban az 1663. évi pusztuláskor a ref. egyház is megszünt és csak a legújabb időkben alakult leányegyházzá, mely Diósjenőhöz tartozott. A templom 1904-ben épült, Zeke Kálmán, kir. járásbíró, jelenleg nyug. táblabíró és id. Fáy Albert szügyi birtokos lelkes kezdeményezésével s buzgó közreműködésével és utóbb nevezettnek tetemes értéket kitevő adományai segélyével. Végre 1910-ben anyaegyházzá alakult, de a lelkészi állást majd csak ez év derekán fogják betölteni.
Az ág. hitv. ev. egyház, mint anyaegyház, a XVII. század első negyedében már fennállt és temploma is volt, de hogy a várban vagy a váron kívül, azt ma már nem tudjuk. Első ismert lelkészük 1622-ben Niger Lőrincz, 1643-ban Vakun János, 1656-ban Czebanius (v. Czabány) Illés, 1662-ben Hrdina András, a kinek idejében 1663-ban az egyház elpusztúlt. A város újratelepülésekor (1690.) az egyház is újjáalakúlt és 1693-ban már Satellites János a lelkész, a ki előbb Maglódon lelkészkedett. 1706-ban Hoicsius János, a kit azonban a Rákóczi-féle felkelés fegyverletétele után 1717-ben elűztek és utóbb Alsósztregován lett lelkész. II. József felvilágosodott uralma alatt végre megkapták a hívek a templomépítési engedélyt és a templomot 1787-ben felépítették, a mikor Márk János Fridrik a lelkész, utána Kalmár István, kit 1804-ben Sztancsek Sámuel követett, a ki még 1786 jún. 15-én jött. ide Alsósztregováról és akkor decanussá választották. 7171827 körül Benedicty György, később Draskóczy Gusztáv, majd Simkó Frigyes alesperes és jelenleg Baltik Frigyes dr. püspök a lelkipásztor, a ki mellett a következő lelkészek működnek: Baltik Pál püsp. titkár, Kardos Gyula missziói lelkész, Stik Gusztáv és Kirchner Rezső segédlelkészek.
A gör. kel. hívek egyháza a XVIII. században alakúlt, mikor számos görög kereskedő telepedett ide. Templomuk a II. Józseftől nyert engedély alapján 1785-ben épült. A hívek 1848 után azonban nagyon megfogytak. A XIX. században a két utólsó lelkész Vidák, majd Nedics János volt és ez utóbbinak halála (1889.) óta az egyház árván áll. A régi templomot 1908-ban lebontották, de helyette 1910-ben újat építettek.
Az izr. hitközség szintén az újjátelepülés után alakúlt. Már a XVIII. században volt zsinagógájuk, de az szűknek bizonyúlván, az 1840-es években újat kezdtek építeni és csak 1868-ban fejezték be. A rabbi Deutsch József, alrabbi Hertskovics Ábrahám és magyar hitszónok Weisz Náthán dr.
